Autó, utazás és persze pénz - imádunk játszani
A Mazars adótanácsadó friss összeállítása szerint a magyar fogyasztók igénylik az ingyenes ajándékokat, garantált nyereményeket, szívesen vesznek részt sorsolásokon, a cégek pedig pontosan tudják ezt, és ki is használják - szinte minden vállalkozás igyekszik akciókkal magához csábítani a vásárlókat. Az A4C Marketing adatai szerint nyereményjátékok fődíjaként a legvonzóbb a személygépkocsi, az utazás, az elektronikai cikkek és persze a pénz.
A dolog azonban nem olyan egyszerű, mint ahogy kinéz - nem csak arról van szó, hogy ezer ember közül rábökünk az egyikre, és adunk neki egy autót vagy épp százezer forintot. Az optimális adóterhek megtalálásához ugyanis nem elegendő a személyi jövedelemadó részletszabályainak ismerete, szükség van a szerencsejátékról szóló törvény, a társasági adó, az áfa, a reklámadó és más kapcsolódó jogszabályok ismeretére is. Ez sem jelent azonban garanciát arra, hogy a cégek elkerüljék a rendkívül magas adóterhet: a törvények ismerete mellett ugyanis a „szokásjog”, az adóhatóság hivatalos és nem hivatalos útmutatóinak, ellenőrzési gyakorlatának ismerete is elengedhetetlen - írja a Mazars.
Ez most sorsolás, verseny, ajándék, áruminta vagy mi?
Az akciók megítélése széles skálán mozoghat: a juttatott ajándék minősülhet ajándéksorsolásból származó jövedelemnek, verseny, vetélkedő díjának, adómentes üzletpolitikai célú juttatásnak, árumintának, vagy adóköteles üzletpolitikai juttatásnak is. Ezek mindegyike más adóterhet ró a vállalkozásra, és még az sem kizárt, hogy a nyeremény a magánszemély összevont adóalapjának részeként adózik majd.
Nézzünk egy egyszerű példát!
Egy élelmiszeripari társaság úgy kívánja népszerűsíteni új termékét, hogy 5 darab termék egyidejű vásárlása esetén, a helyszínen azonnal egy receptkönyvet ad ajándékba a vásárlónak. Ez az ajándék – ha minden egyéb feltétel teljesül – adómentesen adható, tehát a cégnek csak a receptkönyv bekerülési értékét kell megfizetnie.
Ha a társaság a jövőben is szeretné megszólítani ezeket a vásárlókat, adataik megszerzése érdekében kérheti, hogy a vevők személyes adataik mellett küldjék be az öt darab termék vonalkódját postán. Ha ezek után is minden vásárlónak receptkönyvet ad ajándékba, a juttatás továbbra is adómentes.
Ha viszont a társaság egy kis izgalmat szeretne belevinni a játékba, és sorsolással dönt a vonalkódot postán beküldők között, akkor már 17,7%-os adóteherrel kell számolnia, hiszen ez az ajándéksorsolás kategóriájába tartozik. Ezt elkerülendő a regisztrációt sms-ben vagy webes felületen kell megvalósítani, így az ajándék adómentesen adható.
De vigyázzunk, hogy milyen egyéb feltételeket írunk elő a regisztráció mellé! Ha már nem csak regisztrációt kérünk, hanem valamilyen többlettevékenységet, például a kedvenc saját készítésű süti fényképét is, akkor egy újabb adókötelezettséggel találkozhatunk: az adóteher hirtelen 49,98%-ra emelkedhet, és a nyeremény adóköteles üzletpolitikai célú juttatásként adható. Ha viszont azt mondja a társaság, hogy nem sorsolással dönt, hanem a feltöltött képek alapján szakmai zsűri választja ki a legszebb sütit, már versenyről, vetélkedőről beszélhetünk, és ismét 17,7%-os az adóteher.
Aki pénzt nyer, adókötelezettséget is nyer
A fentiek csak akkor állják meg a helyüket, ha a nyeremény nem pénz - hívja fel a figyelmet Csizmadia Heléna, a Mazars adóigazgatója. Ha ugyanis pénzt, vagy azzal egyenértékű ajándékot, például bankkártyát vagy utalványt adunk ajándékba, a legutóbbi példában az összevont adóalap részét képező, önálló tevékenységből származó jövedelmet juttattunk a magánszemélynek. Ez esetben a társaságnak kifizetőként adóelőleget és járulékokat kell levonnia, a magánszemélynek pedig a jövedelmet az év végi adóbevallásában fel kell tüntetnie.
Mire kell figyelni? Kérdés, hogy vásárláshoz kötött-e egy promóció, vagy elég például a regisztráció a játékban való részvételhez. Az adómentes juttatásnak és az ajándéksorsolásnak ugyanis feltétele a vásárlás, míg az egyéb kategóriáknak nem. Az adómentes juttatás alapvető követelménye, hogy a vásárláson kívül az ajándéknak nem lehet egyéb feltétele, többlettevékenységre nem lehet felkérni a résztvevőt. Ilyen többlettevékenység a példában említett sütemény fotójának beküldése. De mi a helyzet vajon egy egyszerű kérdés megválaszolásával? Vagy egy tippeléssel? Ha ugyanis ez is többlettevékenység, akkor az adóteher közel 50%, míg ha nem, akkor adómentes a nyeremény. Fontos szempont, hogy a többlettevékenység eredménye döntött-e a nyereményről vagy nem. Ha ugyanis egy előre meghatározott feltételnek kell a versenyzőknek tudásuk, képességeik segítségével megfelelni és zsűri választja ki a nyertes pályázatot, akkor versenyről, vetélkedőről beszélhetünk, és az adókötelezettség ennek megfelelően 17,7%-os lesz. Különbség az is, hogy fizikai „sorsjeggyel” lehetett-e a játékon részt venni. A vonalkódok postai beküldése már fizikai sorsjegyként értelmezhető, így ha sorsolás történik, az ajándéksorsolásként fog adózni. Ha viszont nem szerepel fizikai sorsjegy a játékban, tehát a regisztráció virtuális felületen keresztül történik, akkor nem beszélhetünk ajándéksorsolásról, még akkor sem, ha egyébként a webes regisztrálók között sorsolással döntünk. És persze alapvető eltérés, hogy pénzt vagy azzal egyenértékű dolgot adunk-e ajándékba vagy nem. Kizárólag a nem pénzben juttatott nyeremények esnek kedvezőbb adójogi megítélés alá. Annak megítélése azonban, hogy a személyi jövedelemadó tekintetében mi minősül pénzzel egyenértékűnek és mi nem, nem mindig egyértelmű, sokszor konzultációt igényel. |
És mi van a Facebookkal?
Speciális, és egyre szélesebb körben alkalmazott promóciós módszer a Facebookon indított nyereményjáték - tele van ilyenekkel az üzenőfal, mindenkinek van legalább egy tucat ismerőse, aki az összes ilyesmire feliratkozik. Mire kell odafigyelni a Facebookon? Korábbi cikkünkből ez is kiderül >>