Nagy-Britannia az élen szeretne lenni a környezetvédelmet és főleg a levegőtisztaságot illetően, ezért azt tervezi, hogy 2040-től már nem lehetne a szigetországban belsőégésű járműveket eladni. Hiába a katalizátorok és a dízelekre vonatkozó szabályozás, a járművek még mindig nagyon mérgezőek, egészségkárosítóak, és az éghajlatváltozásért felelős széndioxid kibocsátásában is vezető szerepük van.
Úgyis meglesz
A lépés tulajdonképpen szimbolikusnak nevezhető, hisz a ma látható trendek alapján 23 év alatt a piac amúgy is elvégzi a feladatot. Attól a pillanattól kezdve, hogy az elektromos autó nem drágább a belsőégésűnél (sőt még árelőnyre is szert tesz), ugyanakkor az egy töltéssel megtehető távolság sem lesz érdemben kevesebb, mint most, és maga a töltés sem lesz egy túl hosszú procedúra, mindenki elektromosra cseréli autóját, legkésőbb akkor, amikor a régi helyett új autót tervez venni. Számítások szerint a jövő évtized közepére már bőven beindul ez a folyamat, és onnan még 15 év lenne a brit tilalom kezdete.
Mint a Nokia
Egy ilyen bejelentés annyiban jelentős, hogy jobban tudatosítja mind a fogyasztókban, mind a gyártókban, hogy óhatatlanul közeleg a váltás, ezért előbb elkezdenek foglalkozni a kérdéssel. Ez különösen a gyártóknál fontos, hisz a váltás akár olyan is lehet, mint amikor a világ átállt a butatelefonról az okosra: az addigi vezető, a Nokia képtelen volt előrukkolni egy megfelelő okostelefonnal, míg az Apple ezt megtette, és utána a Samsung és néhány másik gyártó sikeresen követte.
Kihívás
Ebből a szempontból igen nagy kihívás előtt állnak a német autógyárak, hisz a szerepük óriási a világ autópiacán, és érthetően nem szeretnék ezt elveszteni. A belsőégésű autókban szinte verhetetlen volt a német autóipar, évtizedek óta igen népszerű (de mondhatjuk, hogy a világháborúkat leszámítva a belsőégésű autók bő 100 évvel ezelőtti piacra kerülése óta). Mostanában ugyan botrányok tépázták az iparágat, de pont azért, mert már jön a belsőégésűek alkonya: olyan szigorú környezetvédelmi szabályokat alkottak több országban, amelyeket már csak a fizika és kémia megerőszakolásával, esetleg a járművek teljesítményének és gyorsulásának erős visszafogásával lehet elérni, akkor viszont elmenekülnének a vásárlók.
A villanyautónál a probléma egyik fele magától megszűnik, hisz jellegénél fogva a villanymotor sokkal jobb gyorsulást tesz lehetővé, mégpedig zéró környezetszennyezéssel. A probléma másik felét a megfelelően nagy kapacitású akkumulátor fogja megoldani, hisz a nagy gyorsulás falja az áramot (ahogy a benzint és dízelolajat is). Nos, a kérdés most Németország legfelső szintjét is elérte: maga Angela Merkel nyilatkozott a Reuters szerint, és mintha nem akarna annyira sietni a folyamatban.
Vélemény és ellenvélemény
Merkel szóvivője elmondta, hogy nem terveznek hasonló lépést, mint a britek, és különben is, túlzottan démonizálják a dízelkérdést. Ő abból indul ki, hogy a dízel kevesebb széndioxidot bocsát ki, de ezzel nem sokat nyertünk, mert közben rengeteg mérgező, rákkeltő anyagot bocsát a levegőbe (kétségkívül a Trabantok és Wartburgok szörnyű füstjéhez képest jobb a helyzet, de már nem az NDK az összehasonlítási alap).
Mindazonáltal Merkel is támogatja a villanyautóra való átállást, talán csak megijedt a váratlan gyorsaságtól, hisz az veszélyeztetheti a német ipart. Ugyanakkor pártjában is vannak, akik felgyorsítanák a folyamatot: Oliver Wittke, a CDU közlekedési szakértője azt nyilatkozta a Deutschlandfunk rádiónak, hogy gyorsan meg kéne szabadulnia Németországnak is a belsőégésűektől. Szerinte megengedhetetlen, Nagy-Britannia vezesse a folyamat, a Volkswagen, a Daimler és a BMW hazája pedig szépen lemaradjon.
Meglehetősen óvatosan vágta a Mol az üzemanyagok árát. 
