1. Panaszbejelentési rendszer létrehozása
A törvény egyik legfontosabb eleme, hogy minden 50-249 főt foglalkoztató gazdasági társaságnak létre kell hoznia egy belső visszaélés-bejelentési rendszert. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak lehetőséget kell biztosítaniuk alkalmazottaiknak és üzleti partnereiknek arra, hogy bizalmasan jelenthessék be a vállalaton belül tapasztalt visszaéléseket, jogszerűtlenségeket, mulasztásokat. Ez a szabályozás előmozdítja a cégen belüli transzparenciát és a felelősségvállalást, ezáltal segít a visszaélések korai felismerésében. A bejelentővédelmi rendszer kialakítása és működtetése tehát alapvető fontosságú az új panasztörvény előírásainak való megfeleléshez. A törvény részletesen kifejti az érintettek körét.
2. Anonimitás és adatvédelem
Az új törvény nagy hangsúlyt fektet az anonimitás és az adatvédelem kérdésére. A vállalkozásoknak emiatt biztosítaniuk kell, hogy a beérkező panaszokat biztonságosan és diszkréten kezelik. A bejelentésben érintettek személyes adatainak szigorú védelme magába foglalja az adatvédelmi rendelet (GDPR) előírásainak való megfelelést is. Amennyiben a bejelentő nem él az anonimitás jogával, és felfedi a személyazonosságát, biztosítani kell számára, hogy adatait kizárólag az arra jogosultak ismerhessék meg. A panasz kivizsgálása szempontjából nem releváns személyes adatokat törölni kell, az adatok kezeléséről pedig a bejelentőnek tájékoztatást kell kapnia.
3. Kivizsgálási kötelezettség
Az új panasztörvénynek kiemelt részét képezi a kivizsgálási kötelezettségre vonatkozó előírás. A törvény úgy rendelkezik, hogy a foglalkoztató a saját szervezetén belül egy erre a célra kijelölt, pártatlan személyen vagy szervezeti egységen keresztül 30 napos határidővel köteles kivizsgálni a bejelentéseket. A vizsgálat lefolytatása azonban néhány speciális esetben mellőzhető lásd jelents.hu - Tudástár A bejelentés kivizsgálása során gondoskodni kell a felek megfelelő tájékoztatásáról. A panaszbejelentési rendszer működtetője írásban kell, hogy jelezze az ügyben történt előrelépéseket a bejelentővel. Ha a kivizsgálás eredményeként visszaélés vagy törvénytelenség igazolódik be, a vállalkozásnak azonnali intézkedéseket kell hoznia ezek orvoslására. Amennyiben a panaszolt eset büntetőeljárást von maga után, úgy a feljelentést is meg kell tenni az illetékes hatóságnál.
4. A bejelentő védelme
A panaszt tevő felet nem érheti retorzió az általa tett bejelentés miatt abban az esetben sem, ha a bejelentéskor nem élt az anonomitás jogával. Ez azt jelenti, hogy a bejelentőket nem lehet büntetni vagy hátrányosan megkülönböztetni a panaszuk miatt. Ha bebizonyosodik, hogy egy bejelentést tevő személyt számára hátrányos helyzetbe hoznak, akkor is jogszerűtlennek minősül ez az eljárás, ha egyéb esetben jogszerű lenne. Ez a kitétel megerősítheti az embereket abban, hogy bátran lépjenek fel a megtapasztalt visszaélések vagy jogsértések esetén, anélkül, hogy a következmények miatt kellene aggódniuk. A vállalkozásoknak pedig el kell kerülniük az ilyen cselekedeteket, hogy megfeleljenek az új törvény előírásainak.
5. Szankciók és felelősség
A panasztörvény szankciókat vezet be azon vállalkozások számára, amelyek nem felelnek meg a törvény előírásainak. A jogszabálynak való megfelelést a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrizheti, és jogsértés esetén szankcionálhatja a törvény be nem tartását. Amennyiben az adatkezeléssel kapcsolatos jogszerűtlenség bizonyosodik be, adatvédelmi bírság is kiszabható. A visszaélés-bejelentések megtételének akadályozása (például azzal, ha a vállalkozás nem biztosítja az anonim bejelentés lehetőségét) szabálysértési felelősséget is jelent.
A törvény célja az üzleti környezet átláthatóbbá tétele, a jogszerű működés támogatása, és hozzájárul a jogállamiság és az etikus üzleti gyakorlatok előmozdításához Magyarországon. Ahhoz, hogy az érintett vállalkozások sikeresen ültethessék át a működésükbe is az előírásokat, elengedhetetlen, hogy a legfontosabb kitételeket megismerjék, és meg is értsék ezek gyakorlati jelentőségét. Ehhez segítségül, a jelents.hu-n egyszerűen és gyorsan létrehozhatják saját testreszabott bejelentés és panaszkezelő rendszerüket.
média partner: DLX MEDIA marketingügynökség
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
