Mindez azt jelenti, hogy egy átlagos benzinüzemű családi autó üzemanyagtartályának teljes feltöltése most már csaknem 100 fontba (több mint 35 ezer forintba) kerül, a dízelmotorral felszerelt átlagos személyautók esetében pedig már át is lépte a 100 fontos küszöböt egy teljes tankolás ára. Nagy-Britanniában a magas adótartalom miatt hagyományosan a legdrágább az üzemanyag az Európai Unión belül. A benzin és a gázolaj literenkénti kiskereskedelmi átlagára már évekkel ezelőtt túlhaladta a korábban elképzelhetetlen szintnek tartott egy fontot, és iparági előrejelzések szerint hamarosan átlépi az 1,50 fontos újabb lélektani határt is.

Az AA nemrégiben levelet intézett George Osborne pénzügyminiszterhez, kérve, hogy a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció indítson vizsgálatot az olajipari árképzés ügyében. Az AA kérte azt is, hogy a kormány hagyjon fel az üzemanyag-illetékek évenkénti emelésének gyakorlatával, és ennek jegyében törölje az idén augusztusra tervezett, literenkénti három pennys illetékemelést is. A 2012-2013-as pénzügyi év e héten beterjesztett költségvetési tervezetében azonban változatlanul szerepel az illetékemelés.

Londoni szakelemzők szerint ráadásul nem lehet kizárni, hogy az iráni nukleáris fejlesztési programmal kapcsolatos nemzetközi konfliktus eszkalálódása esetén a jelenleginél is sokkal magasabbra emelkednek az olajárak. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - áprilisra szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett havi globális prognózisában közölte, hogy a világgazdaság szempontjából most már nem az euróövezeti adósságválságot, hanem egy új olajársokk bekövetkeztének lehetőségét tartja igazán aggasztónak.

Az EIU londoni stratégiai elemzői szerint a háznak ugyan nem alapeseti forgatókönyve az iráni háború kitörése, ám ha Iránban vagy környékén fegyveres konfliktus robban ki, akkor hetek, vagy akár néhány nap alatt 30-50 százalékkal szökhetnek fel az olajárak. A ház szerint a másik fő - jóllehet a háborúnál is kisebb esélyű - kockázat az, hogy Irán az Egyesült Államok és az EU szankcióinak megtorlásaként lezárja a Hormuzi-szorost, amelyen a világ nyersolajellátásának 20 százaléka halad át. Ez legalább akkora - vagy még nagyobb - károkat okozhat Irán saját olajexportjának, mint más térségi termelők kivitelének, és fő bevételi forrásától fosztaná meg az iráni kormányt. Ezért az EIU londoni elemzői szerint nem várható, hogy Teherán beváltja e fenyegetését, ám egy ilyen lépés nem is zárható ki teljesen.

A Hormuzi-szoros iráni lezárása esetére az Egyesült Államok hitet tett ugyan a zárlat feltörésére, ám az EIU szerint ez több hétig is eltarthat, komoly fennakadást okozva az olajszállításokban. Az EIU elemzői szerint e forgatókönyv megvalósulása esetén 200 dollár közelébe is felszökhet a nyersolaj hordónkénti ára, és ezen a szinten maradna a feszültség oldódásáig, illetve addig, amíg a Hormuzi-szoros legalább valamilyen mértékben ismét hozzáférhetővé nem válik. Az EIU szakértői mindazonáltal hangsúlyozták, hogy sem a katonai konfliktus, sem a Hormuzi-szoros lezárása nem szerepel alapesetként az előrejelzéseik között.