A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) közleménye szerint a területi felügyelőségek 99 árubemutatón végeztek ellenőrzést, amelyből 68 termékbemutató esetében találtak valamilyen jogsértést, így a kifogásolási arány - 68 százalékos volt. A törvényi szigorítás eredményeként a termékbemutatók szervezése megnehezedett, de újabb trükkök is megjelentek.
Házhoz mennek
Az NFH-hoz az utóbbi időszakban egyre több jelzés érkezik arról, hogy a vállalkozások a vásárlók lakására szerveznek és tartanak árubemutatót. Ezeket a jegyző felé nem jelentik be tudván, hogy a hatóságok egyéb módon nem értesülhetnek, így a hatósági ellenőrzés alól is kibújhatnak.
|
Mi változott? A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendelet tavaly nyáron lépett hatályba. A jogszabály például megkülönbözteti a távollévők között kötött, illetve az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéseket. Részletek >>> |
A termékbemutatókat szervező cégek egy része azt a 2014-es törvénymódosítást próbálja meg így kijátszani, amely szerint a vállalkozásokat – a bemutatót megelőzően – a jegyző irányába bejelentési kötelezettség terheli. Ez pedig minden olyan esetre igaz, amikor a bemutató helyszíne nem a cég szék-, illetve telephelye (és legtöbbször nem az).
Szigorítás volt még a tavalyi évben, hogy ha a termékbemutató nem a cég telephelyén zajlik, akkor a vásárló a termék átvételétől számított 14 napon belül indoklás nélkül elállhat a vásárlástól.
A termékbemutatókat szervező cégek egy része ezt a szabályt úgy igyekszik kijátszani, hogy az árubemutatók során a termékről és annak tulajdonságairól csak tájékoztatják a jelen lévő érdeklődőket, a bemutatott termékek megrendelése csak interneten, illetve telefonon keresztül lehetséges. Előfordult olyan eset is, hogy a résztvevőknek vásárlási kupont adtak át az előadás helyszínén, amelyet a vállalkozás üzletében lehetett beváltani termékvásárlás esetén.
Ám az ilyen esetekben az indoklás nélküli elállási jog nem illeti meg a fogyasztókat, amelyre azonban a vállalkozások jellemzően nem hívják fel az előadáson részt vevők figyelmét.
„Ingyenes” egészségügyi vizsgálat
Az NFH szerint továbbra is elterjedt gyakorlat az árubemutatókat „egészségügyi szűrővizsgálatként”, „egészségnapként” „ingyenes állapotfelmérésként” stb. hirdetik meg.
Az ellenőrzési tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a szűrővizsgálatként hirdetett előadásokat, illetve az azokon végzett vizsgálatokat, egészségügyi végzettséggel nem rendelkező, esetenként alacsony iskolai végzettségű (általános iskola), vagy korábban más területen dolgozó (ménesgazda, hegesztő szakmunkás) személyek bonyolították le.
Több fogyasztó is beszámolt olyan esetről, amikor a résztvevőket kifejezetten kellemetlen, megalázó helyzetbe hozták az előadások alatt. Előfordult, hogy az „egészségügyi szűrővizsgálat” elvégzésére az árubemutató helyszínén nem volt biztosított egy külön helyiség, és a vizsgálatot így férfi mosdóban tartották.
Riogatás a halállal
Előfordult, hogy a résztvevőkben az előadást tartók szégyenérzetet igyekeztek kelteni. Azt állították, hogy aki nem vásárol, sajnálja szerettei, családtagjai egészségére a pénzt. Ezeken az előadásokon az előadók többször állították azt, hogy akik nem használják a bemutatott terméket meg fognak halni.
Egy ilyen jellegű termékbemutatón a következő kijelentés hangzott el:
„A tavalyi karácsonyt együtt töltötték, az ideit? Nem biztos. A tavalyi karácsonykor egy gyermek, egy unoka együtt ette az ünnepi ételt Önökkel, egy asztalnál. Megint együtt fogja? Nem biztos…” „…de ha holnap rákos lesz, én pofán röhögöm, ő meg mit csinál, sír.”
Rengeteg bemutatóval volt gond
A témavizsgálat első szakaszában a felügyelőségek munkatársai 44 árubemutatón folytattak le ellenőrzést, amelyből összesen 32 árubemutatót kifogásoltak (73%). A vizsgálat második szakaszában lefolytatott ellenőrzések (55 db) közül 36 esetben történt valamilyen jogsértés (65%).
A felügyelőségek munkatársai 64 esetben ellenőrizték, hogy a vállalkozások eleget tettek-e a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségüknek. Az ellenőrzések során 28 esetben az előzetes tájékoztatás nem felelt meg a hatályos jogszabályi előírásnak.
Mivel volt a legtöbb baj?
A felügyelők 54 árubemutatón állapítottak meg valamilyen tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlatot, amelyek többségében halmozottan fordultak elő.
A korábbi évektől eltérően 4 árubemutatón fordult elő, hogy a vállalkozás az előadásnál agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülő, pszichés nyomásgyakorlással igyekezett rávenni a fogyasztókat a termék megvásárlására.
780 db fogyasztói beadvány érkezett a területi felügyelőségekhez az árubemutatókkal kapcsolatban. A legtöbben (236 esetben) azt sérelmezték, hogy nem tudtak elállni a megvásárolt terméktől. 91 esetben az elállási jogról egyáltalán nem vagy nem megfelelően tájékoztatták a fogyasztókat.
115 esetben amiatt kérték a fogyasztók a hatóság segítségét, mert az elállási jog érvényesítése során a vállalkozás a foglalót nem fizette vissza, illetve további 31 esetben az elállás bánatpénz/adminisztrációs díj fizetéséhez kötötte.
A jogszabályváltozásokat követően az árubemutatók hatósági ellenőrzése első alkalommal történt meg. Az ellenőrzési tapasztalatok, és a panaszok alapján megállapítható, hogy számos vállalkozás a közelmúltban történt jogszabályváltozások után sem végzi jogkövetően tevékenységét. Az is megállapítható, hogy az árubemutatókon szerződést kötő fogyasztók jogérvényesítése az esetek többségében még mindig nehézségekbe ütközik. A fogyasztóvédelmi hatóság - a preventív tájékoztatás mellett - a jövőben is kiemelten fontosnak tartja e terület folyamatos és szigorú ellenőrzését. Mindezek alapján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium dolgozik a törvény szigorításán - jegyzi meg az NFH közleménye.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,45 pontos nyitás után emelkedett szerdán délelőtt. 
