Úgy tűnik, hogy most megint mindenki lakást venne, az első félévben több mint 23 ezer lakáshitelt engedélyeztek Magyarországon közel 101 milliárd forint értékben, így az engedélyezett hitelek száma összesen kb. 53 százalékkal nőtt.
Bár az emelkedés részben magyarázható az alacsony bázissal, mivel 2013 első felében negatív csúcsot döntött az engedélyezések száma és összege, ugyanakkor az adat azt is jelzi, hogy a pénzintézetek hitelezési tevékenysége is erősödött. Az engedélyezett összeg átlagosan 4,3 millió forintra nőtt, ez a tavalyi azonos időszakban megfigyeltnél 500 ezer forinttal több.
Az idei év első felében az engedélyezett lakáscélú hitelek számának 23, összegének 29 százaléka volt államilag támogatott. Ez emelkedést mutat 2013 azonos időszakának 18, illetve 20 százalékos arányához képest. A növekedést a támogatott forinthitelek újbóli bevezetése magyarázza.
A KSH adatai szerint 2014. június 30-án a lakáshitelek állománya 3325 milliárd forint volt – ez a 2013. évi bruttó hazai termék (GDP) 11 százalékának felel meg –, aminek több mint 53 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki.
A teljes hitelállomány közel 65 százaléka a bankoknál, 28 százaléka a jelzáloghitel-intézeteknél koncentrálódik, a lakás-takarékpénztáraknál több mint 4, a takarék- és a hitelszövetkezeteknél 3 százalék jelenik meg. Ezek az arányok 2013 végéhez képest nem mutatnak jelentős eltérést.
Változnak a futamidők?
Egyértelműen, nem. A lakáscélú hitelek átlagos futamideje a tavalyi év első felében 13 és fél év volt, ez 2014 közepére lényegében nem változott.
A Blochamps gyorsjelentése a vagyonadóról. 
