Nem kell hívni, jönnek maguktól is
Minden olyan társasházban és lakásszövetkezeti lakóépületben, ahol a kémény osztatlan közös tulajdonban van, a katasztrófavédelem kéményseprőipari szerve végzi az égéstermék-elvezetők rendszeres ellenőrzését függetlenül attól, hogy az egyes lakások milyen tulajdonban vannak - írja honlapján az OKF.
A tüzelő-, fűtőberendezés típusától függően esedékes évi vagy kétévi ellenőrzésekre a tervezett sormunka részeként, azaz külön megrendelés nélkül kerül sor.
Az osztatlan közös tulajdonú társasházi kémények ellenőrzését a katasztrófavédelem munkatársai kettős bizonylatolással végzik. Tanúsítvány készül egyfelől az égéstermék-elvezető egészének állapotáról, ezt a közös képviselő, vagy meghatalmazottja veheti át.
A katasztrófavédelem kéményseprői azonban külön-külön, önálló rendeltetési egységenként is kiállítanak tanúsítványt az adott ingatlanban elvégzett munkáról, ezt már az adott ingatlan tulajdonosa kapja kézhez.
Így megy a vizsgálat
Az ellenőrzés során a kéményseprőipari szerv szakemberei adategyeztetést végeznek. Az ingatlan tulajdonosa, amennyiben magánszemély, köteles megadni a születési és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének a címét, az ingatlan címadatait; amennyiben gazdálkodó szervezetről van szó, a szervezet nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, képviselőjének nevét, cégjegyzékszámát, vagy egyéb nyilvántartási számát.
Amennyiben a társasházban lévő önálló rendeltetési egység nem természetes személy tulajdonát képezi, a kéményseprő az ellenőrzés elvégzéséért számlát állítanak ki a cég nevére. A kiszámlázott díj az elvégzett kéményseprőipari tevékenység költségének az érintett ingatlanra jutó arányos része. A katasztrófavédelem a kéményseprőipari tevékenységet közfeladatként látja el, ezért a számlán szereplő összegnek nincs általános forgalmi adótartama (ÁFA), a fizetést átutalással kell rendezni.
Az ellenőrzés során megállapított esetleges hibák orvoslása annak függvénye, hogy az a közös tulajdonú kéményhasználathoz, vagy az ingatlanon belül fellelt állapothoz köthető. Az égéstermék-elvezető egészére, illetve az önálló rendeltetési egységekben a bekötésekre, és az összekötő elemekre vonatkozó megállapítások a közösséget, míg a légáramlást befolyásoló tényezők, a működtetett berendezések műszaki állapota, illetve a tisztítóajtó állapota vagy eltakarása miatt megállapított hibák kijavítása az ingatlan tulajdonosát terhelik. A felelősségvállalást illetően a társasházak saját alapító okiratukban foglaltak szerint eltérhetnek.
Ezt nem lehet megúszni
A törvényben meghatározott gyakoriságú sormunka elvégzése mindenkire kötelező. A társasházakban működő gazdálkodó szervezeteknek csak akkor kell megrendelnie ezt a katasztrófavédelem kéményseprőipari szervétől, ha az ellenőrzést és felülvizsgálatot a kéményseprők által megajánlott első két időpont egyikében sem sikerült elvégezni.
Azok a magánszemélyek, akik valamilyen okból elmulasztották az ingyenes ellenőrzési időpontokat, az időszakos ellenőrzés második meghiúsult időpontjától számított 30 napon belül szintén kötelesek időpont egyeztetést kezdeményezni, a kéményseprőipari szerv tevékenységét igénybe venni és a kiszállási díjat megfizetni.
Ennek legegyszerűbb módja, ha a katasztrófavédelem kéményseprőipari honlapján kezdeményezik az időpontfoglalást.
|
Oké, de milyen gyakran jönnek? A tervezett sormunka keretében történő ellenőrzés a szilárd tüzelésű berendezésekhez kapcsolódó égéstermék-elvezetők esetében évente, a gázüzemű és a zárt rendszerű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények vagy kéményrendszerek esetén kétévente történik meg, a kémények teljes nyomvonalának műszaki felülvizsgálata pedig négyévente kötelező. |
A szoros határidőt több európai tisztviselő is irreálisnak tartja. 
