A fideszes György István által benyújtott, nagy felháborodást kiváltó törvénymódosítási javaslat szerint mindez lehetségessé válik. Ingatlant eddig is sokféle indokkal sajátíthatott ki fizetség ellenében az állam vagy a helyi önkormányzat. Ezek között szerepel honvédelmi, természetvédelmi vagy bányászati cél éppúgy, mint településrendezés, intézmények elhelyezése. Ám ha a parlament elfogadja, úgy a jövőben ez olyan indokkal is megtörténhet, mint „az országgyűlési képviselők, valamint az Alaptörvényben meghatározott, az Országgyűlés által választott közjogi megbízatást betöltő személyek és hivataluk elhelyezése" - írja a Blikk.
A törvényjavaslat tehát - kiemelt fontosságára tekintettel - külön kisajátítási célként nevesíti a közjogi megbízatást betöltő személyek elhelyezéséhez szükséges létesítmények érdekében történő kisajátítási célt. A kisajátításnál fontos tudni, hogy azért cserébe jár a kártalanítás.
Szakértők szerint olyat még az 1976-os kisajátítási törvény sem tartalmazott, hogy valakitől így, személyes kényre-kedvre elvehesse az állam az ingatlanát. Ugyanakkor a dolog sérti a jogegyenlőséget, és a mentelmi jogon túl elfogadhatatlan előjogokat is ad a képviselőknek – tette hozzá a lapnak nyilatkozó Kolláth György alkotmányjogász.
A Blikk kereste György Istvánt, hogy megtudja, mi is áll a módosítás hátterében, és van-e köze ahhoz, hogy a 2014-ben megválasztott országgyűlési képviselők már nem kapnak lakhatási támogatást. Ehelyett egy 50 négyzetméteres szolgálati lakás ingyenes használatára lesznek jogosultak Budapesten, ha nem a fővárosban laknak.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
