Ki nem találnád, hol van a legtöbb tartósan állástalan

A teljes foglalkoztatás nem csak a magyar politikusok gyakran dédelgetett álma, az amerikai, német vezetők is sokszor tűzik ki célul. Most például Angela Merkel kancellár, így Németországban bontakozott ki róla vita.

Probléma, hogy nehéz definiálni, tiszta formájában nem is létezik: mindig vannak, akik bármilyen, akárcsak technikai okokból két munkahely között vannak. A Wikipedia szerint inkább egyfajta egyensúlyként jellemezhetjük, ahol a társadalom erőforrásait maximálisan ki tudják használni, és aki akar, talál magának munkát.

Különösen kedvező esetben és egyes régiókban előfordul, hogy két százalék alá esik a munkanélküliség, de országokra lebontva a 3-4 százalékot is már sokszor teljes foglalkoztatásként értékelik. Ez néhány európai országban már megvalósult (lásd a keretes írást).

Regionális jelenség

Az biztos, hogy a teljes foglalkoztatás eléréséhez fel kéne számolni a tartós munkanélküliséget, alkalmazni, esetleg nyugdíjazni azokat, akik legalább egy éve munkanélküliek. Németországban 2005 óta felére csökkent a munkanélküliek száma, mégis 900 ezer ilyen személy van, az összes munkanélküli eközben mintegy 2,5 millió. A német Die Welt online ezt a “megkövesedett munkanélküliséget” regionális fenoménnek, területi jelenségnek nevezi, mert főleg egyes környékeken nagy probléma, másutt alig fordul elő.

Ilyenkor azt gondolnánk, hogy biztosan az alacsonyabban fejlett keleti, volt NDK-s területeken nagy a gond, de nem. A leginkább érintett az egyébként fejlett ipari terület, a nyugati Ruhr-vidék, különösen Gelsenkirchen, Oberhausen, Recklinghausen és Duisburg városok, ahol a lakosság több mint öt százaléka tartósan munkanélküli.

Bedöglött a nehézipar

(A KSH weboldaláról)

Északrajna-Vesztfália tartományban él a tartós német munkanélküliek harmada, 283 ezer ember, miközben Bajorországban csak 51 ezer. Ezt a lap a struktúraváltás problémáival magyarázza, a bányászat és az azon alapuló nehézipar megszűnésével, aminek helyét nem töltötte be új ágazat. (Vélhetően ezért próbálkozik Donald Trump amerikai elnök is az acélipar feltámasztásával, kétes esélyekkel. Részben ezért van Magyarország keleti, hegyes vidékein is jóval több munkanélküli, mint másutt.)

Hiába is akarnának költözni

A német lap szerint a tartós munkanélküliek sokszor képzettséget nem igénylő, rosszul fizetett munkákat keresnek. Az ilyen fizetésből viszont nem tudják megfizetni a lakhatás magasabb költségeit, például a híresen megdrágult Bajorországban. Így, még ha a családi és személyes kötődéstől eltekintünk, akkor sem tudnának máshová költözni. (Ez a probléma Magyarország keleti és nyugati felének jövedelmi és lakhatási különbségei miatt is ismerős lehet számunkra.)

Németországban a “Jobcenter”-ek, az állami állásközpontok feladata lenne az átképzés. Ezeket kárhoztatják nem elég hatékony munkájuk és túl alacsony forrásaik miatt. Így túl kevés hosszú távon munkanélküli személyt tudnak visszavezetni a munka világába.

Magas a magyar adat is

Ugyanakkor Dánia példáját hozzák fel arra, hogy intenzív támogatással igenis vissza lehet szorítani a tartós munkanélküliséget. Németországban kevesebb mint egymilliárd euróból lehetne a becslések szerint megoldani a hatékony működést. Ám teljesen eltűnni a statisztikákból a hosszú távú munkanélküliség várhatóan így sem fog.

Magyarországon a tartós munkanélküliek száma a KSH február végén közzétett adatai szerint szintén magas: “a munkanélküliség átlagos időtartama 15,0 hónapra csökkent; a munkanélküliek 38,3 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt”. A német adat mintegy 36 százalék (0,9 millió/2,5 millió). Ehhez jönnek még a közmunkások, akik többsége nyilván nem önként vállalta ezt a szerepet.

Közmunkások nélkül jól állnánk Magyarország januárban 3,8 százalékos munkanélküliségével a negyedik helyen állt az EU-ban Csehország (2,4), Málta (3,4) és Németország (3,6 százalék) mögött. (Lásd az Eurostat ábráját.) Az EU átlaga 7,3 százalék, Lengyelország és Románia 4,5 és 4,6 százalékkal előkelő helyen áll. Egyes országokban, mint Németország, Nagy-Britannia, évtizedek óta nem látott alacsony szinten van a munkanélküliség. Mivel azonban a közmunkások, a külföldön dolgozók nálunk torzítják a képet, a helyzet ennél rosszabb. Kérdés persze, hogyan kéne őket számba venni, miután a közmunka is munka, de sok esetben és sok szempontból nem teljes értékű munkahely. Mindenesetre a foglalkoztatottak közé sorolt közmunkások száma legutóbb 175 ezer volt, a munkanélkülieké 174 ezer. (Eurostat)

KÉP: KSH Munkanélküliség stagnál

KÉP: Eurostat gráf