A feketén foglalkoztató vállalkozások kiszűrésére és a munkaerőpiac tisztítására tett javaslatot az atipikus foglalkoztatásban érintett négy legnagyobb érdekképviseleti szervezet, amelyek a kormánynak is eljuttatták javaslataikat - közölte az MTI-vel a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ).
Az SZTMSZ, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ), a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DIÁK-ÉSZ), valamint az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ) többek között azt javasolja, hogy a tisztességtelenül működő és egyébként nem tetten érhető vállalkozások mozgásterének minimalizálása érdekében vezessék be a fordított áfát az Európai Unió által engedélyezett leghosszabb ideig.
Az érdekképviseletek szerint - szigorú keretek között - be kellene vezetni az ágazati minimális szolgáltatási díjat, emellett úgy vélik, hogy a kölcsönzési tevékenység gyakorlásának szigorúbb feltételekhez kötése is hozzájárulna a piac tisztulásához.
A közlemény idézi Köves Balázst, az SZTMSZ elnökhelyettesét, aki elmondta: az atipikus foglalkoztatás aránya az európai trendeknek és rugalmas munkaerő-piaci kihívásoknak megfelelően az elmúlt években erőteljesen nőtt, a fejlődés mértékét mutatja, hogy mára körülbelül 130 ezer kölcsönzött, és 150 ezer diák dolgozót foglalkoztatnak évente.
Munkahelyteremtő hatása mellett talán a legfontosabb szempont, hogy a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók többszörös hatékonysággal integrálhatóak a munka világába atipikus foglalkoztatás keretében, ezért is nagyon fontos a piac tisztítása - hangsúlyozta Köves Balázs.
A megrendelőt is megbüntethetik
A szabálytalanul működő, vagy kifejezetten a közbeszerzéseken induló és a költségvetés megkárosítására létrehozott fedővállalkozások jellemzően igen alacsony árajánlataikkal tudják megnyerni a piaci és közbeszerzési tendereket, majd a cégek abból szereznek komoly hasznot, hogy nem fizetik be az áfát, illetve a közterheket munkavállalóik után - hívja fel a figyelmet az SZTMSZ.
Hozzáfűzik: az irreálisan alacsony szolgáltatási díjak egy hozzáértő HR-vezető vagy cégvezető számára egyértelműen jelzik, hogy az ajánlati ár sem az ajánlatot adó vállalkozás működésének költségeit, sem pedig a foglalkoztatásra ajánlott munkavállalók bekerülési költségeit nem fedezik.
A megrendelő az alacsony szolgáltatási díjakért nagy árat is fizethet: a Nemzeti Munkaügyi Hivatal egy ellenőrzés során akár arra a következtetésre is juthat, hogy a munkaviszony valójában közvetlenül a megrendelő és a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállaló között jött létre. Ebben az esetben a bejelentés elmulasztása miatti, fejenként 100 ezer forintos bírság megfizetésére közvetlenül a megrendelőt kötelezik, de természetesen a munkavállalók után be nem fizetett közterheket is a megrendelőn kérik számon - olvasható a közleményben.
Kiszorítanák az ügyeskedőket, szigorítanának a munkaerő-kölcsönzők
Az érdekképviseletek szerint több szigorítás is kellene, hogy kiszűrjék a renitens cégeket.
Csúnya számok érkeztek. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
