Közoktatás államosítás után: ráfizethetnek a szülők? (frissítve)

Fizethetnek a szülők?

Több szülő és pedagógus is úgy nyilatkozott a Privátbankárnak, hogy két hónappal az iskolák állami átvétele után még mindig vannak napi szintű zavarok az iskolákban. Van, ahol a gyerekek látják el tanórában is a portaszolgálatot (nem játszásiból, kényszerből), máshol az iskola gazdasági vezetőségét átvette a központ, de feladataik egy részét meghagyta az intézményeknél. Egyre több iskola gondolkozik azon, hogy plusz forrást szerez be a mindennapi kiadások fedezésére - ki mástól számíthatnak pénzre, ha nem szülőktől? Az iskolák egyre kreatívabb ötletekkel próbálnának meg kikecmeregni a pénztelenségből, ez a most államosítottak egy részére is igaz: támogató bálokat szerveznek, alapítványokat hoznak létre, volt már, ahol a szülőktől kértek plusz pénzt.

Akadt pedagógus, aki nevét nem vállalva úgy nyilatkozott, bár nem az államtitkári "ukázt" követte, de januárban maga vett krétát, hogy tanítani tudjon, hó végén viszont nem azzal szembesült, hogy ezt megtérítik neki utólag, hanem hogy késve érkezik a fizetése, és kevesebb, mint decemberben. "Húsz éve vagyok a pályán, de most teljesen elkeseredtem" - mondta.

"Az átállásból a pedagógusok és a diákok úgyszólván semmit nem érzékeltek" - mondta Hoffmann Rózsa január 8-án (mellette balra: Marekné Pintér Aranka, a KLIK igazgatója)

A legtöbb intézményben gondot okozott a "sikeresen és zökkenőmentesen" lefolytatott átvételben az, hogy szinte minden egyes beszerzést utólag kellett finanszírozni, legyen szó akár egy bélyegről a postán vagy egy csomag krétáról. De mi történt azóta? Két hónapja államosították a közoktatást.

Ez nonszensz

A teljesen előkészületlen átmenet egyik legnagyobb problémája, hogy elválik egymástól a fenntartó és a működtető szerepköre (és felelőssége), a legapróbb ügyekben is felmerül: vajon a fenntartó vagy a működtető állja-e a cechet? Hogy megértsük, pontosan miről is van szó, Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének (OVSZ) elnöke volt segítségünkre. Mint magyarázza, az iskolai számítógépeknél a hardver eszközök kezelése, karbantartása a működtető felelőssége, míg a szoftverek beszerzése már a fenntartóhoz tartozik - talán nem is kell magyarázni, önmagában ez mennyire nonszensz (az internetkorszakban).

Keressünk csak csomót a kákán, úgy tűnik találunk is egyet-kettőt: az sem mindegy ugyanis, hogy az iskolai fénymásolóban egy iskolai villanyszámlát vagy matematika dolgozatot másol-e le valaki; előbbit elvileg a fenntartó fizeti, utóbbit a működtető... A legnagyobb gond ugyanakkor az, hogy a kettősségből legtöbbször az egymásra mutogatás marad a problémák megoldása helyett.

Jobb a helyzet, mint januárban

Somogyi László

Somogyi László szerint - aki egyben a Berzsenyi Dániel Gimnázium igazgatója is - az év elején tapasztalt anomáliák nagy részét napról-napra sikerült felszámolni. A káosz azonban nem múlik el nyomtalanul. Év elején például a legtöbb bizonytalanság abból fakadt, hogy az intézményigazgatók nem gyakorolhatták munkáltatói jogaikat és gazdasági ügyekben sem dönthettek - a jogköröket azóta nagyjából visszaállították, a hatáskörök azonban még mindig nem egyértelműek, így a legtöbb intézményvezető továbbra is bizonytalan és inkább óvatos. Az iskoláknak azonban - mint Somogyi mondja - hivatalosan továbbra sincs saját pénzügyi kerete.

Kézi vezérléssel irányítani 120 ezer embert

Mégis, hogy-hogy működnek az iskolák? Több forrásból is úgy értesültünk, hogy ahogy teltek a napok, úgy bukkant a felszínre egyre több probléma, ezek nagy részét pedig a KLIK folyamatos korrekcióval, elnöki rendeletekkel próbálta megoldani. Azt is mondhatjuk, hogy a központosított oktatás tulajdonképpen kézi vezérléssel működik két hónapja.

Somogyi szerint lesznek még ilyen gondok a jövőben is, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumnak például kiváló külföldi csereprogramjai vannak, az igazgató azonban ma még nem tudja megmondani, hogy a tanáraikat miből utaztatják majd külföldre - eddig ezt kigazdálkodták. A külföldi csereprogramokkal kapcsolatban máshonnan is érkeztek panaszok. Az iskolák erre a célra eddig pályáztak, ha nyertek, akkor az önrészt általában úgy tudták befizetni, hogy azt előre beszedték a gyerekektől. Csakhogy ezeket az összegeket most a Klebelsberg-központnak kell utalniuk és utána újra igényelni. Néhány pedagógus szerint amellett, hogy a rendszer sokkal bonyolultabb lett, a Központ úgy kezeli őket, mintha  "gyanítaná, hogy a pénzzel a tanárok vagy az iskolák rosszul, gondatlanul bánnak".

Lövei Tünde

Az iskolák napi működéséhez ellátmányt vehetnek fel a tankerületi igazgatótól a feladatellátáshoz szükséges mértékben - tudtuk meg a Klebelsberg Központ sajtófőnökétől, Lövei Tündétől. Egységes keret nincs, hiszen a különböző típusú iskoláknak más a finanszírozási igényük, de a napi működés finanszírozása az új rendszerben is megoldott - állítja a Központ sajtóosztálya. Ahol az állam lett a fenntartó, ott a tankerület biztosítja a szükséges anyagiakat. Csakhogy a KLIK nem minden esetben olyan "bőkezű", mint az önkormányzatok, ez a fizetéseknél bukott ki először (de erről később).

NEM ÉRT VÉGET, LAPOZZON TOVÁBB!

---- A portásnak az igazgató nem parancsol ----

Az intézmények működését az is nehezíti, hogy az igazgató csak a tanárok és az oktatással szoros összefüggésben lévő munkákat végzők munkáltatója, a technikai személyzet már a KLIK-hez tartozik. Ez azt is jelenti egyben, hogy miközben az igazgató felelőssége, hogy a tanítási idő alatt a gyerekek az intézményben legyenek, a portán dolgozóknak az igazgató nem mondhatja meg, hogy kiket engedhetnek be, vagy éppen ki az épületből. Sőt, felelősségre sem vonhatja őket, ha esetleg diákok engedély nélkül elhagyják az épületet iskolaidőben.

A KLIK szerint "a munkajogi változások a rendszerben nem jelentik azt, hogy másképp kellene a munkatársaknak egymáshoz és adott feladathoz viszonyulniuk és továbbra is figyelembe kell venniük a gyerek mindenek felett való érdekét". Kérdésünkre a központ sajtóosztályán azt mondták, hogy "az iskola egy olyan mikroközösség, ahol a gyerekek érdekében parancselv nélkül is együtt kell működniük és a gyakorlat azt mutatja, hogy  együtt is működnek az ott dolgozók". Az államosított iskolákban a technikai személyzet ugyan a KLIK-hez tartozik, de továbbra is a munkaköri leírásuk szerint kell végezniük a dolgukat. A KLIK szerint ha gond van, az igazgató először ezt jelzi a dolgozóknak és ha a probléma továbbra is fennáll, akkor a tankerületi igazgatónak kell szólnia.

Késtek a túlórapénzek februárban is

Az is feszültséget okoz a tanárok között, hogy sokak fizetése kevesebb lett az átvétel után, hiszen a fenntartó önkormányzatok közül sokan plusz juttatást nyújtottak a tanároknak - ez már a múlté. Ráadásul a minőségi bérpótlékot is megszüntették (ezzel kapcsolatban a központ utólag pontosítást kért tőlünk, lásd  a keretes írást).

A KLIK a cafeteria juttatásokban csak egy bizonyos szintig biztosítja ezt, így az ígéretek ellenére lesz, akinek csökken a járandósága. A központ szerint az önkormányzatoknak továbbra is megvan a lehetősége arra, hogy a területileg hozzájuk tartozó iskolákban dolgozóknak plusz juttatásokat adjanak - ez is jó példája annak, amikor a fenntartó és a működtető egymásra mutogat. A technikai dolgozók (takarítók, portások, karbantartók) ugyanakkor megtarthatták ezen járandóságaikat - már ahol nem vesztették el az állásukat.
A KLIK-nek arról nincs pontos adata, hogy hány tanárt érint, hogy a fizetése kevesebb lett, az erre vonatkozó kérdésünkre nem tudtak válaszolni, azt kérték, forduljunk a bérszámfejtést folytató Államkincstárhoz.



Kérdésünkre a KLIK sajtóosztályán azt mondták, hogy a túlórapénzeket is rendben utalják utólag (utólagosan fizetik ki a túlórákat, illetve az óraadók díjazását, hiszen az egyik hónapban elvégzi a tanár a munkát, a következő hónapban igazolják ezt le neki és számfejtik a következő fizetésével). Csakhogy információink szerint volt, ahol február eleje helyett a hónap végén érkeztek meg ezek a pénzek, mert a tankerületnek likviditási gondjai voltak, így eltolta ezek kiutalását.

Fizetések és fenntartható finanszírozás a közoktatásban: egy még meg nem oldott egyenlet

Az átszervezés nemcsak az igazgatókra ró többletmunkát, de a KLIK munkatársaira is, a kerületi tanfelügyelők közül sokan hét napból hetet dolgoznak, sokszor akár hajnalig is. Ez nem is meglepő, a KLIK honlapján talált "gyakorlati útmutató" szerint kevés olyan problémás ügy van, amiben nem nekik kell intézkedniük: a leltározástól kezdve a tanulóbaleseteken át a beiskolázásig szinte minden hozzájuk tartozik. Somogyi szerint első körben a KLIK munkatársai és az intézményigazgatók az államosítás nagy vesztesei.

Ha mindezeket a problémákat nem tudják kezelni, akkor végső soron a gyerekek lesznek az igazi vesztesek. De megoldhatóak-e ezek a problémák?

---- A bürokrácia súlya még nagyobb, mint eddig ----

Az oktatási kormányzat a francia modellt próbálja átvenni, azt a francia modellt, amitől a franciák alig tudnak megszabadulni, pedig már nagyon szeretnének - magyarázta Somogyi László. A szakszervezeti vezetőként is tevékenykedő igazgató szerint a kormányzat alapkérdésekben nem engedett, az érdekvédők azt sem tudták elérni, hogy a láthatóan nem kidolgozott átszervezést elhalasszák. Somogyi szerint minden ilyen reform problémákkal és nehézségekkel jár - de itt most többről van szó. Az igazgatótól megtudtuk, csak most készítik el a 120 ezer tanár munkáját felügyelő KLIK szervezeti és működési szabályzatát, ebbe már a szakszervezetek is beleszólhatnak - a KLIK eddig ideiglenes szabályzat alapján működött ugyanis. Somogyi szerint a napi szintű problémák kezelésébe most már őket is bevonják, hiszen közvetlenül ők találkoznak először az államosításból adódó problémákkal.

A szakértő ugyanakkor azt mondja, a rendszerbe bele van kódolva, hogy nem fog jól működni. Akik eddig elkötelezetten az iskoláért dolgoztak most egy hivatal alá kerültek, bármi gond akad, a gyors megoldást ellehetetleníti az adminisztráció, hogy mindent jóvá kell hagyni, az iskolai ügyek egy része nem több, mint egy mappa a sok közül egy íróasztalon - ez mindenképpen rányomja bélyegét a hétköznapi működésre, teljesen szétverték az egyes intézmények szervezeti kultúráját.

Az átvétel után nézik meg, mibe kerül a közoktatás

Az átszervezés és a most működő utólagos finanszírozás nem hogy spórolásra ösztönöz, inkább ellehetetleníti a mindennapi munkát az iskolákban. Az új rendszert úgy sikerült bevezetni, hogy azt még fel sem építették tulajdonképpen, az így fellépő zavarok pedig sok helyen az oktatás színvonalát is negatívan befolyásolják.

Nagyon úgy tűnik, hogy a mindennapi működés még mindig nem mindenhol zökkenőmentes, ezért megkérdeztük a KLIK-et arról, mit gondolnak, melyek a következő időszak kihívásai a Központ előtt, mik lesznek a legfontosabb feladatok. A sajtóosztály válaszát itt közöljük, változtatás nélkül:

"Az átvételt követően a központ meglévő folyamatokba állt be, hogy zavartalan legyen a működés. Ez a félév most arra szolgál, hogy világos helyzetképet kapjunk az iskolákról, lássuk, mibe kerül a közoktatás. Eddig erről pontos adatok nem voltak, ezért is kell átláthatóbbá tenni a rendszert, amelyre az intézmények egy fenntartóhoz kerülésével nyílik lehetőség. Felmérjük, hogy milyen szerződéseik vannak az iskoláknak bizonyos szolgáltatásokra és látni fogjuk, hogy melyek azok a területek, amelyeken a közös beszerzéssel akár megtakarítást is el tudunk érni.

Jelenleg a működtető önkormányzatokkal való napi egyeztetés a tankerületekben jelent rendszeres feladatot. Mivel az állami fenntartásba vétellel az közoktatási feladatok ellátáshoz szükséges vagyon az önkormányzatok tulajdonában maradt, most vannak folyamatban az ezek jogszerű használatáról szóló vagyonkezelői és vagyonhasználói szerződések megkötése. Országos szinten pedig a szakszolgálat és a szakmai szolgáltatás újjáépítését végezzük"