Milyen messze van Orbán álma? Ennyien dolgoznak az országban

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett adatai szerint, tavaly október–decemberben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 259 ezer fő volt, 118 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 64,8 százalékra emelkedett, a férfiak foglalkoztatási mutatója jobban javult.

2015-ben a foglalkoztatottak éves átlagos száma 4 millió 210 ezer fő volt, 110 ezer fővel haladta meg a 2014. évit. A 15–64 évesek körében 63,9 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, 2,1 százalékponttal magasabb az előző évinél.

2015. október–decemberben az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 2,8 százalékkal magasabb, 4 millió 259 ezer fő volt. Az összességében 118 ezer fős növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac 58 ezer fővel járult hozzá, a közfoglalkoztatottak köre 54 ezer fővel bővült, miközben külföldi telephelyen 6 ezer fővel dolgoztak többen.

ŸA foglalkoztatottak közül 4 millió 221 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,2 százalékponttal, 64,8 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 3,3 százalékkal, 2 millió 295 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,8 százalékponttal, 71,4 százalékra nőtt. A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 2,0 százalékkal, 1 millió 927 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 1,6 százalékponttal, 58,4 százalékra javult.

ŸA 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 292 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,2 százalékponttal, 26,8 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves, valamint az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 81,1 százalékra, utóbbiaké 3,8 százalékponttal, 46,7 százalékra.

Ÿ A 20–64 éves korcsoport esetében – mely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,2 százalékponttal, 69,7 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalék célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 76,8, a nőknél 62,7 százalék.

Ÿ  A foglalkoztatás szintje a 15-64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben – 3,2, illetve 3,1 százalékponttal – Észak-Magyarországon és Közép-Dunántúlon. A foglalkoztatási ráta Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb (68,8%), Észak-Alföldön a legalacsonyabb (59,9%).

Hány embernek nincs ugyanakkor munkája?

A KSH adatai szerint október–decemberben a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 38 ezer fővel, 281 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1 százalékponttal, 6,2 százalékra csökkent. A férfiakat alacsonyabb szintű munkanélküliség jellemezte, és esetükben a javulás is nagyobb mértékű volt.

2015-ben átlagosan 308 ezer fő volt a munkanélküliek száma, 35 ezer fővel kevesebb, mint 2014-ben. A munkanélküliségi ráta 6,8 százalékos értéke 0,9 százalékponttal volt alacsonyabb az előző évinél.

2015. október–decemberben az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 25 ezer fővel, 146 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,2 százalékponttal, 5,9 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 13 ezer fővel, 135 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 6,5 százalékra mérséklődött.

A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3 százalékponttal, 15,3 százalékra csökkent, de a munkanélküliek 19 százaléka továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 0,9 százalékponttal, 5,5 százalékra, utóbbiaké 0,8 százalékponttal, 5 százalékra.

A munkanélküliség átlagos időtartama 18,4 hónap; a munkanélküliek 48,3 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.

A munkanélküliségi ráta – Dél-Dunántúl kivételével – mindegyik statisztikai régióban csökkent. Legjelentősebb a változás Észak-Magyarországon, ahol 2,3 százalékponttal 7,1 százalékra csökkent a munkanélküliség. A legjobb mutatóval rendelkező Nyugat-Dunántúlt 0,5 százalékponttal alacsonyabb, 3,5 százalékos ráta jellemezte, míg Észak-Alföldet a 0,5 százalékpontos javulás ellenére is ennek közel háromszorosa, 10,2 százalék - közölte a KSH.