A halasztott fizetés esetén a fizetési határidők tekintetében lazulás érezhető: a 2014-es átlagos 32 napos periódus 2015-ben 33 napra nőtt, bár ez még mindig nem éri el a 2013-as 33,7 napos átlagot. Ezen a területen jelentős eltérések tapasztalhatók az országok között: míg a német vállalkozások átlagosan 22 napos, addig a görögök 53 (belföldi vevők esetében 70) napos fizetési határidővel dolgoznak.
Kiderült az is, hogy a hosszabb fizetési határidők nem eredményeztek pontosabb kifizetéseket, hiszen a 2014-es átlagos 20 napos fizetési késedelem 2015-ben 21 napra nőtt. Az átlagos 1 napos fizetési határidő hosszabbodással kombinálva ez azt jelenti, hogy a vállalkozások átlagosan 2 nappal később jutnak a pénzükhöz, mint tavaly.
A kutatás 13 nyugat-európai ország (Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Svájc) több mint 2700 vállalkozásának válaszait dolgozta fel.
Csúsznak a kifizetések: segít a határidő kitolása?
Második éve csökken a halasztott fizetés népszerűsége a nyugat-európai cégek körében, de ezzel párhuzamosan nőtt a fizetési határidő és az átlagos fizetési késedelem is, ami növekvő üzleti kockázatot jelent – derült ki az Atradius Fizetési Szokások Barométerének 2015-ös kiadásából.
A szlovákiai átviteli rendszer üzemeltetője az SEPS az Ukrenerho partnercéggel kötött hatályos szerződés értelmében a gyorssegély keretében továbbra is biztosítja az áramellátást Ukrajnának – tette közzé az állami irányítású cég. 
