Nagyon fontos nekünk az export
Bár közhely, de tény: Magyarország nyitott gazdaság, az export és az import GDP-hez viszonyított aránya magas – a GDP 90 százalékát elérő exportteljesítményt generált a magyar gazdaság 2013-ban. A növekedés nagyságrendje nagyobb, mint a GDP-növekedés nagyságrendje – az export tehát kiemelkedő fontossággal bír. 2013-ban az export és az import is 5,3 százalékkal bővült év/év alapon, közben jelentősen javult a finanszírozási képesség. Bár sokan nem így számoltak, de mostanra kiderült: a nettó export, a folyó fizetési mérleg és a finanszírozási pozíció javulása nem ideiglenes hatása a válságnak, hanem tartós eredmény, egyfajta szerkezeti váltás eredménye.
|
| Nátrán Roland, az Eximbank igazgatója |
A nettó export a 2013-as 1,1 százalékos GDP-növekedéséhez 0,4 százalékot, több mint harmadrészt tett hozzá – akkor is hajtóerő volt, amikor más tényezők hozzájárulása (pl. belső kereslet) visszaesett.
A keletkezett jövedelmek ráadásul további keresletet is generálnak illetve további beruházások alapját teremtik meg. Az exportáló ágazatokban a beruházási ráta jellemzően magas.
Jól működő finanszírozás nélkül nincs exportbővülés
Az export egyik alapfeltétele a jól működő finanszírozás: csökkenteni kell a kereskedelmi ügyletek pénzügyi kockázatát, biztosítani kell a beruházás pénzügyi hátterét, és biztosítani kell, hogy egyenlő terepen versenyezhessenek a résztvevők.
A vállalati hitelállomány 2008 eleje óta közel 1000 milliárd forinttal csökkent, 2013 második felében azonban a folyamat megfordulni látszik – ebben főleg állami ösztönzők (nhp, exportélénkítési hitelprogram) játszanak szerepet. Az Exim 2013-ban 200 milliárd forint hitelt folyósított, és a kockázati döntés további 200 milliárd forintról megszületett – jórészt az exportélénkítési hitelprogram keretein belül.
Mit tud az EHP?
Az exportélénkítési hitelprogram célja elsősorban az exportáló kkv szektor versenyképességének erősítése, az exportcélú beruházások ösztönzése, valamint a kkv-k hazai beszállítói tevékenységének finanszírozási hátterét is meg kívánják erősíteni a programmal. Az EHP a magyar bankrendszer hitelezési képességét és készségét is erősíti.
A keret folyamatosan bővül, jelenleg 1 milliárd euró. Kamatozása rendkívül kedvező (cirr 1,32% és eu referencia kamat 1,13%).
A refinanszírozási kamat 0,1 százalék, a hitelintézetek maximum 4 százalékos marzsot tehetnek rá erre – tavaly átlagosan 2,05 százalék volt az átlagos marzs, azaz ehhez a forráshoz 2,15 százaléos kamat mellett juthattak hozzá átlagosan a cégek, ez a piaci források árának mintegy harmada.
Az EHP exporthoz kapcsolódó forgóeszköz-finanszírozáshoz és beszállítói tevékenységhez vehető igénybe mikro, kis- és középvállalatoknak – bár a beszállítók erősítése érdekében egyedi konstrukciókban nagyvállalatoknak is nyújtható. Kamata fix, futamideje fél évtől 10 évig terjedhet; használható hitelkiváltásra és átvállalásra is – ezzel pedig csökkenthető a magyar kkv-k finanszírozási költsége. A hitelt alapvetőben euróban veszik igénybe, de dollárban vagy forintban is elérhető, és 2012 óta akár feldolgozott mezőgazdasági termékek finanszírozására is használható.
Összességében a beruházástól, befektetéstől a beszerzésen, termelésen és kiszállításon át az árbevétel-realizálásig minden export-fázist lefed az EHP – mondta el Nátrán Roland.
Újdonságok: jön a mikrohitel-kártya
Az idei újdonságok között a faktoring refinanszírozási hitelkeret indítását említette Nátrán Roland; a napokban pedig bejelentették a kedvezményes kamatozású mikrohitel-számla és a hozzá kapcsolódó kártya indulását is – ez a Széchenyi kártyához hasonlít, ám azt nem vehetik igénybe exporttermékekre. A bankokban lehet majd igényelni, a program októberben indul.
A hitelkeret 10 ezer eurótól 200 ezer euróig terjedhet (illetve 4 millió forinttól 60 millióig), 1 éves futamidőre (amely megújítható), ügyfélkockázattól függően fedezet nélkül, Exim-garanciával a hitelkeret 80 százalékára. A maximális kamat 6,1 százalék (gy évre, a hitelkeret teljes kihasználtsága esetén).
Emellett a Nemzetközi Versenyképességet Javító Hitelt is idén vezetik be, és országszerte 8 képviseleti irodát is nyitnak 2014-ben - közölte a vezérigazgató a Privátbankár.hu konferenciáján.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
