A Deloitte felmérése szerint a ráfordítások mértéke lényegesen eltér az egy évvel korábbi eredményektől. Míg 2010-ben a vállalatok többsége (62%) árbevétele 1 százaléknál kisebb szeletét költötte K+F-re, 2011-ben érezhetően megnőtt azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek 1 százalékot meghaladó mértékű K+F ráfordításról számoltak be. Ez az érték a növekedés ellenére valamivel elmarad a cseh és a szlovák eredményektől, ahol a válaszadók 65 illetve 78 százaléka költ az árbevétele 1 százalékánál többet kutatás-fejlesztésre.
A cégek többsége a ráfordítások csökkenésével számol
Dr. Márkus Csaba az adatokkal kapcsolatban elmondta: miközben a K+F tevékenységek folytatását befolyásoló külső tényezők a vizsgált államokban jobbára megegyeznek, azok szerepét az egyes országok válaszadói másként súlyozzák. Magyarországon a tavalyi eredményekhez hasonlóan a cégek idén is a szabályozói környezet kiszámíthatóságát tartották a legfontosabb tényezőnek, amit a támogatások mértéke, valamint a tapasztalt és képzett K+F szakemberek rendelkezésre állása követ.
A felmérésben a Deloitte azt is vizsgálta, hogy a cégek több kutatásfejlesztési tevékenységet folytatnának-e Magyarországon a jövőben, ha az itt végzett K+F aktivitásuk több támogatásban és/vagy adókedvezményben részesülne. A tavalyi eredményekhez hasonlóan a magyar válaszadók 63 százaléka igennel válaszolt.
Kedvezően fogadták az Új Széchenyi Tervet
Az Európai Unió társfinanszírozásával kiírt K+F pályázati támogatások (Új Széchenyi Terv) az elmúlt időszakban igen nagy publicitást kaptak, és ennek hatása a felmérésben is egyértelműen visszatükröződik. Azon felül, hogy a támogatások ismertsége dokumentálhatóan nőtt, az igénybevevők száma is jelentősen növekedett, ami jól mutatja, hogy a vállalkozások többsége kedvezőnek ítélte a rendelkezésre álló lehetőségeket.
A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is kifejezetten élénk érdeklődés mutatkozott az új kiírások iránt. Ha ezek az új kiírások és támogatási lehetőségek a jövőben is megjelennek és hasonlóképpen ismétlődnek, az akár a szabályozási rendszer stabilitásának növekedését is eredményezheti, hiszen mindez arra utalna, hogy az ösztönző rendszer meglévő elemei várhatóan a jövőben is elérhetőek lesznek.
A pályázati elbírálással vannak még gondok
Dr. Márkus Csaba kiemelte: a tavalyihoz képest jelentősen csökkent azoknak a válaszadóknak a száma, akik azért tartanák kockázatosnak a K+F adókedvezmények igénybevételét, mert nem igazán ismerik az adóhatóság álláspontját. Ebben a pozitív irányú változásban nyilvánvalóan a 2012. február 1-jével hatályba lépett új K+F minősítési rendszer bevezetése is nagy szerepet játszott. Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalkozások komoly elvárásokkal tekintenek ugyan erre az új rendszerre, de emellett egyfajta előzetes bizalom is megfigyelhető részükről a minősítési rendszert illetően.
A szakértő szerint negatívumként kell megemlíteni azonban, hogy az egy évvel korábbi eredményekhez képest jóval nagyobb volt azoknak a cégeknek az aránya, akik úgy gondolják, hogy a K+F projektek pályázati elbírálása nem minden esetben megfelelő. Sokan érzik például nehezen tervezhetőnek azt, hogy előre nem látható változások miatt hogyan kell majd pályázati K+F projektjük tartalmát átalakítani, képesek lesznek-e ezek után is megfelelni a kiírási feltételeknek, illetve hogyan lesz képes mindezt a pályázati rendszer kezelni.
Akár Magyarország is beleeshet a hatótávba. 
