Egyelőre úgy tűnik, hogy bejönnek a jóslatok, és valóban az utóbbi évek egyik legjobb búzatermése lehet az idei. Javában dolgoznak a földeken, szinte egyetlen percre sem állnak le - ráadásul jó az idő, így nincs akadálya az aratásnak. A Vidékfejlesztési Minisztérium közlése szerint a gabonatermés bőven fedezi majd az ország étkezési és takarmányszükségletét, jelentősebb mennyiséget külföldre is eladunk.
Az eddigi adatok szerint a búza felét már learatták, a hozam 25-30 százalékkal nagyobb a tavalyinál. Hektáronként átlagosan 4,6 tonna gabonát aratnak le. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint naponta változnak a felvásárlási árak, ezért a NAK azt javasolja a termelőknek, hogy inkább raktározzák a termést, így kivárhatják, amíg megszűnnek a nyomott árak.
A hónap elején például a vidékfejlesztési miniszter jelentette be, hogy a TIG Nonprofit Kft. 30 ezer tonna búzát vásárol fel, hogy ezzel is védjék a termelőket a spekulációtól. A NAK elnöke akkor azt mondta, hogy a mindenkori tőzsdei árfolyamon veszik meg a gabonát. Ahogy a Privátbankár is beszámolt róla, beindult az állami búzafelvásárlás is.
Minek a tőzsde, ha van vevő?
|
| Fórián Zoltán |
Normál esetben kereslet-kínálat határozza meg egy adott termék árát, amit az időjárás, termésátlag és az ehhez hasonló tényezők befolyásoltak. Csakhogy 2008-ban megszűnt ez az állapot – mondta a Privátbankárnak Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. üzletág igazgatója. Akkor lett kulcsszerepe a tőzsdének.
Miután kitört a válság, a gabonára már nemcsak áruként tekintettek a befektetők. A bizalmi válság miatt ugyanis, ami a bevett eszközökkel kapcsolatban (deviza, arany stb.) kialakult, a gabonára, mint menekülő „valutára” kezdtek gondolni a befektetők. Vagyis megjelent a spekulációs tőke az áruszekcióban.
2008-ban tehát ugyanolyan befektetés lett, mint a már említett termékek, ami egyben azt is jelentette, hogy az árak alakulása már elvált a keresleti és kínálati állapotoktól. A gabona is bekerült egy klasszikus portfólióba.
Mégsem a BÉT-en dőlnek el az árak
A Budapesti Értéktőzsdén ugyan kereskednek gabonával, ám ez a parkett nem meghatározó, legalábbis az árakat nézve. Fórián Zoltán szerint ugyanis a BÉT csak leköveti a nagyokat, az ott tető alá hozott üzletek érdemben nem sokat befolyásolnak, mert a volumen nagyokhoz képest jelentéktelennek számít.
| A Privátbankáron is követheti hogyan alakulnak a nemzetközi gabonaárak. |
A chicagói és a párizsi árutőzsde a legfontosabb a gazdák szempontjából. Európában a francia tőzsde számít, azonban Amerikában dől el minden. Ha úgy tetszik az számít világpiaci árnak, amit Chicagóban alkudnak ki.
Magyarország trendben van
Több évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a gabonakereskedés visszatérjen a klasszikushoz, vagyis a már említett keresleti-kínálati szempontok a döntőek. Fórián Zoltán szerint ugyanis az utóbbi időszakban a spekuláns tőke ismét talált magának másik piacot.
Az árak pedig szép lassan csorognak lefelé, mondja az elemző. Ráadásul Magyarország trendben van. Adottsága és elhelyezkedése miatt, ha a régiónkban jó a termés, akkor nálunk is az, és ez ellenkezőleg is igaz - vagyis az itteni árak úgy mozognak, mint a környező országokban. Az idei termés nemcsak nálunk, hanem világszerte jónak ígérkezik, mennyiségileg és minőségileg is.
Chicagóba mégsem mehetnek a gazdák
| Magyarországon nagyjából 13-14 millió tonna gabonát tudnak egyszerre tárolni. Ez bőven elegendő a Magyarországon megtermelt búzának és kukoricának. A tárolók többsége magánkézben van. |
Egyfolytában számolnak a termelők, hogy mikor érdemes eladni. Az árak ugyanis folyamatosan mennek lefelé. Míg az étkezési búzáért lehet kapni 40 ezer forintnál is többet tonnánként, addig a takarmánybúza ára már alatta van ennek a határnak – mondta Fórián Zoltán.
Ugyanakkor nem látszódik az áresés vége sem. És bár az ágazatban többen is azt tanácsolták, hogy aki teheti, tárolja a gabonát, Fórián Zoltán szerint ez nem biztos, hogy bejön. Az elemző úgy látja, hogy jobban járhat az, aki a kombájn alól adja el, mintha kivárna.
Az árak most ott tartanak – teszi hozzá -, hogy már most lehetnek olyan termelők, akiknek veszteséges lesz az év, még a jónak ígérkező szezon ellenére is. Esetükben ugyanis már nem kompenzálja a terméstöbblet a csökkenő árak okozta bevételkiesést.
Ahogy arról a Privátbankár beszámolt, az hogy egyre olcsóbb lesz a búza, azt a fogyasztók is megérzik. Persze, nem biztos, hogy úgy, ahogy arra számítanak. Részletek >>
Hogy lehet 8 százalék a GDP-deflátor, ha az infláció csak 3,7 százalék? Így akarnak megfelelni a stabilitási törvény által előírt kötelezettségnek? 
