A legenda, aki évszázadokkal előzte meg a korát

Festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író – Leonardo da Vinci 1452. április 15-én született Anchianóban, Vinci város mellett. Neve is innen ered, hiszen a „da Vinci” lényegében azt jelenti, hogy Vinciből származó.

Az Economist cikke szerint da Vinci egész életét a zsenialitása és a fegyelmezetlensége jellemezte. Hiszen Leonardo bár egészen elképesztően tehetséges volt több területen is, korát messze meghaladva fedezett fel összefüggéseket és alkotott meg új dolgokat, halála után rengeteg befejezetlen tanulmány, találmány és nem mellesleg festmény maradt utána.

Az Antico Setificio Fiorentino, Olaszország legrégebbi, még működő selyemmalma ad otthont annak a gépezetnek, amit még 1786-ban építettek da Vinci tervei alapján, a gép a szövéshez készíti elő a szálakat. Ez a malom jelenleg a Stefano Ricci luxusmárka tulajdona, és a cég állítása szerint már Leonardo idejében is működött a gépezet. Ha ez igaz, ez egyike azon találmányainak, amelyeknek ténylegesen is volt gyakorlati haszna. De például tankot is tervezett, a képen a tervei alapján elkészített modell látható:

(Wikimedia Commons/AYArktos)

A festő után kevesebb, mint 20 kép maradt fent, ráadásul mivel munkáit sosem szignózta, ezek közt is több, ami vitatott. A kevés megmaradt festmény emellett azzal is magyarázható, hogy da Vinci szívesen kísérletezett új technikákkal, időnként egészen katasztrofális következményekkel, elég csak arra gondolni, hogy a híres „Utolsó vacsora” festmény elkészülte után alig pár évvel elkezdett lemállani a milánói templom faláról.

Nincs festészet Leonardo da Vinci nélkül

Kevés hátramaradt képe ellenére, Leonardo da Vinci alkotásai a történelem kimagasló remekműveinek számítanak. Tanulmányai, felfedezései megjelennek festményeiben, a fizika, a botanika és a geológia is hozzájárult ezek tökéletesítéséhez, ennek köszönhető például a sfumato (magyarul: „füstös, fátyolos”) festési technika is, amely a képein megjelenő alakok különleges körvonalát adta.

Ha da Vinci nem tanul anatómiát, valószínűleg nem sikerült volt olyan tökéletesen a világ legtitokzatosabb mosolya, és nem válik a világ leghíresebb festményévé a Mona Lisa. A Vitruvius-tanulmányban szintén ez a tudás köszön vissza, márpedig kevés olyan ember létezik, aki nem találkozott volna még ezzel a rajzzal.

Egy biztos, Olaszországban és Franciaországban megemlékezéseket tartanak a festőnagyság emlékére, ahol kiállításokkal, programokkal, találmányainak modernizált, megépített verzióival emlékeznek rá, ahogy az az alábbi videóból is látszik: