8p
Elképzelhető, hogy a big data által kínált komplex technológiai környezet lesz az, mely lehetőséget kínál a magyar történettudomány számára, hogy a jelenlegi, a politika és diplomáciatörténeti narratívát előtérbe helyező kanonizált Trianon-kép mellé odahelyezzünk kiegészítésül egy másik, főleg a gazdaságra fókuszáló megközelítést is.
A Nagy-Trianon kastély terme, ahol a békeszerződés aláírása megtörtént. Forrás: Wikimedia Commons

A big data erősen árnyalhatja a kanonizált képet

A digitalizáció révén mára óriási, rendkívül adatgazdag és korábban csak papíralapon létező adatbázis vált elektronikusan is elérhetővé, elemezhetővé, modern statisztikai módszerekkel és eszközökkel feldolgozhatóvá. A kvantitatív alapon elvégzett számítások pedig árnyalhatják, pontosíthatják, de legfőképpen kiegészíthetik az eddigi kutatási eredményeket, például azt a mára nagyrészt teljességgel rögzült Trianon képet, mely elsősorban a veszteségekre fókuszált, és egyfajta áldozatszerepben mutatta be az új határok között létrejövő Magyarországot.

Ahogy azt Szilágyi Zsolt történész, a Debreceni Egyetem adjunktusa beszélgetésünk során hangsúlyozta, nem cél az úgynevezett nemzeti narratíva felülírása, vagy éppen kiváltása, helyettesítése, pláne annak negligálása, sokkal inkább arra volna szükség, hogy a mostanra kialakult kép mellé odategyünk egy, vagy éppen több másikat is. Az alternatívák állítása pedig sokkal inkább a megértést, semmint az események jelentéktelenítését, vagy éppen kényszeres magyarázatát szolgálná.

Mindezt segítheti a történet-tudományban az utóbbi évtizedben nemzetközi szinten is végbement szemléletváltás, amely egyre inkább kezd elmozdulni a politika-, és diplomáciatörténetet vizsgálódásának középpontjába állító, nagy léptékben gondolkodó, az egészre fókuszáló narratíváktól, az úgynevezett „nagy elbeszéléstől” és a társadalom és gazdaságtörténet eszköztárát (valamint a digitális kor vívmányait) felhasználva az egyént és annak személyes tapasztalatát helyezi a kutatások előterébe.

Ez az iskola már teljességgel elveti a totális történelmet, nem szintézisre törekszik, régiókat, jól behatárolt területeket vizsgál és sokkal inkább az egyén szintjén, annak jól adatolt és ezért alaposan dokumentált élményein, tapasztalatain keresztül próbálja leírni a (még így is csak konstruált) eseményeket. 

Ugrásra készen a tudományos műhelyek

Számos hazai szellemi és tudományos műhely már most komolyan készül a századik évfordulóra.

Érdekes módon a valóban releváns tudományos eredmények felmutatásában nem kizárólag a történettudománnyal kapcsolatba hozható intézmények jeleskednek igazán.

Maga a tény is rámutat arra, hogy a digitális kor beköszöntével alapvetően megváltozott a források és azok kezelésének módja, lehetővé vált a nagy adatbázisok statisztikai módszerekkel való kezelése, így a hagyományos, a történészek által használt és eddig bevált módszerek a kutatás során már egyáltalán nem tekinthetők kizárólagosnak. Sőt!

Előtérben a területi statisztikai adatok

Az egyik legjobb példa erre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által még tavaly októberben megrendezett konferencia, melynek címe már önmagában is beszédes: Trianon 100 – A diktátum következményei statisztikai elemzések tükrében.

Az eseményen elhangzott előadások angol nyelvű verzióját márciusban szerkesztik, a Területi Statisztika című lap tematikus száma pedig éppen júniusban, vagyis a békeszerződés aláírásának századik évfordulóján kerül kiadásra.

Demeter Gábor történész (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet) és Pénzes János geográfus (egyetemi docens, Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Intézet) közös előadásában abból indultak ki, hogy eddig Trianon előzményeinél leginkább a nemzetiségi kérdést, a választójogi kérdést és a földkérdést emlegették a hazai történészek kulcstényezőként.Szerintük azonban a területi statisztikai adatok felhasználásával érdemes a kérdést a fejéről a talpára állítani. A kérdés újszerű megközelítése érdekében a területi fejlettségi különbségeket is vizsgálták, mert - ha voltak – ezek is centrifugális erőként hathattak, tovább destabilizálva az országot és annak társadalmát.

Ha például – állítják - a területi fejlettségi differenciák egybeestek etnikai határokkal, akkor ez szinergikus hatást eredményezhet, míg ha nem volt azonos az ország fejlettségi és etnikai képe, akkor ez mérséklő tényezőként hathatott.

Az ilyen típusú kutatásokat a történészek hiányos statisztikai és térképészeti tudásuk miatt eddig nem vállalhatták fel, a földrajzosok pedig kevéssé tudták interpretálni a történeti folyamatokat, ezért korlátozottan vizsgálódtak történeti adatsorokon, hiába voltak meg módszertani alapjaik.

Pedig a kérdés a mai területfejlesztési szakpolitikák számára is releváns lehet, hiszen ha valami száz éve is periféria volt és most is az, akkor ott valamit elrontottak, ha pedig száz éve nem volt periféria, de most igen, akkor még inkább – állítják.

A vizsgálathoz a GISta Hungarorum adatbázisát használták fel, mely 7 millió KSH adatot tartalmaz településszinten az 1865-1910 közötti periódusból, és ezek felhasználásával kísérelték meg rekonstruálni az ország komplex gazdasági-társadalmi fejlettség-térképét 1910-re. Továbbá az utódállamok és Magyarország 2010-es statisztikai adatait dolgozták fel a jelenlegi és egykori helyzet összevetése érdekében.

A kutatás megállapítása mindenképpen árnyalja az eddig inkább csak hatalmi-politikai szempontból tárgyalt határváltozások következményeit.E szerint a módosuló határok szelektíven javították a lakosság életszínvonalát. Az 1910-ben (pl. Budapesthez) mért differenciák nem tűntek el, csupán az történt, hogy áthelyeződtek a perifériák, néha bizony etnikai alapon; akár szándékos volt a diszkrimináció, akár a határhúzás eredményezte a gazdasági helyzet romlását.

Ballaszt, vagy veszteség

Gyáni Gábor történész (MTA rendes tag) előadásának egy rövidített változata már az Élet és Irodalom évvégi ünnepi számában is megjelent, és azonnal nagy vihart is kavart.

Ebben ugyanis azt állította, hogy azzal, hogy a korabeli Magyarország legelmaradottabb gazdasági térségei, így Kárpátalja, Székelyföld és Felvidék északkeleti része kívül rekedtek az önkényesen meghúzott határokon, a döntés súlyos ballaszttól „szabadította meg” a trianoni magyar társadalmat.

Az említett térségekre a századfordulót követően a kormányzati szervek, mint gazdaságilag szanálandó, megsegítendő térségekre tekintettek – írja Gyáni, hozzátéve, hogy az országnak előbb vagy utóbb rendkívül komoly erőfeszítéseket kellett volna tennie, hogy a magterületek színvonalára emelje az elmaradott gazdasági régiókat.

Gyáni szerint a veszteségek szelektív felmérése azzal a tanulsággal jár tehát, hogy a trianoni Magyarország olykor előnyt is kovácsolhatott (volna) egyik, vagy másik veszteségéből, melyek viszont más szempontból meglehetősen kedvezőtlen feltételeket teremtettek – többek között – a gazdasági alkalmazkodás számára.

Nyitottak a gazdaságtörténeti megközelítésre

Az Ablonczy Balázs történész által vezetett, 2016-ban alakult Trianon 100 Lendület Kutatócsoport júniusban szervez – neves külföldi előadók részvételével - konferenciát az akadémián "Trianonon túl. A háború vége a dunai Európában: új korszak? (1918-1924)" címmel.

Munkájuk eredményeként eddig öt könyv jelent meg. A projekt végére várhatóan 12-14 kötetet publikálnak a békeszerződés körülményeiről. Bár a kutatócsoport tagjai főleg a politikatörténet és diplomáciatörténet terén fejtik ki munkásságukat, ám maga a csoport rendkívül nyitott a gazdaságtörténeti megközelítés iránt is.

Tomka Béla (SZTE BTK) például Trianon és a magyar gazdaság címmel publikált tanulmányt. Erről született egy összefoglaló is, ami elég sok és nagy vihart kavart. Pogány Ágnes (BCE) szintén a kutatócsoportnál publikált a magyar pénzügyek és a békeszerződés összefüggéseiről. Rigó Máté, aki a Yale Egyetem szingapúri kampuszán tanít,  tanulmányában pedig Erdély és Elzász gazdasági impériumváltását hasonlítja össze. Bencsik Péter (SZTE BTK) a csempészet és a határhasználat kérdéseit kutatta. Gaucsik István a szlovák akadémia kutatója pedig a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű, vagyis egy cég helyzetén keresztül mutatja be a háború utáni helyzetet.

Resume

Ahogy Szilágyi Zsolt, a Debreceni Egyetem egyetemi adjunktusa a vele való beszélgetés során elmondta: a mostanra kánonná vált Trianon-interpretáció, mely főleg politika-, és diplomáciatörténeti narratívára épült és jórészt a középosztály és az elit emlékezete alapján konstruálódik, kizárólagos értelmezési keretként ma már nem tartható fönt. Szükség van annak kiegészítésére, árnyalására, vagyis alternatívák állítására, mert mindaz, ami az elmúlt évtizedekben megszületett, már nem elégíti ki a modern történettudomány által támasztott igényeket.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Kultúra Hihetetlen áron kelt el egy festmény a Sotheby’s árverésén
Kenessei András | 2024. március 10. 14:38
A világ két legnagyobb árverőháza közül a Sotheby’s (a másik a Christie’s) március 6-án tartotta az évad elejének egyik legfontosabb árverését, mint hangsúlyos évnyitót.
Kultúra Párhuzamok a Kádár-kori második nyilvánosság és a mai független média között - Klasszis podcast Haraszti Miklóssal és Danyi Gáborral
Szarvas György | 2024. január 20. 18:07
A napokban jelent meg Danyi Gábor Az írógép és az utazótáska című monográfiája a magyarországi szamizdat irodalom történetéről. Bár az 1980-as években, és annak főleg a második felében már gyakorlatilag nagyüzemi módszerekkel, gyakran állami nyomdákban, feketén folyt a hazai illegális  könyvek és folyóiratok nyomtatása, a szamizdatok kiadása és annak gyökerei az 1950-es évekre nyúlnak vissza. Ennek szerteágazó történetét, illetve a nagyon is sokszínű résztvevői kört idézi meg Danyi Gábor most megjelent munkájában. A Klasszis podcast adásában vele és a szamizdat Beszélő korabeli szerkesztőjével, Haraszti Miklóssal közösen azt kutattuk, miféle hasonlóságot lehet felfedezni a kádári és a mai Magyarország nyilvánosságában.
Kultúra A nap képe: újabb elképesztő tiltás a magyar könyvesboltokban
Kormos Olga | 2024. január 17. 10:03
Az Alexandra egyik könyvesboltjában olyan tájékoztató táblát tettek ki, amely már a fóliázáson is túlmutat. 
Kultúra Matrózpulcsi 500 dollárért - itt az új, nemzeti orosz divat
Elek Lenke | 2024. január 1. 18:15
Nem járja, hogy az oroszok a hanyatló Nyugat termékeiben parádézzanak. Ezen változtatna többek közt a Nina Donis divatház is - a cári és a nyugati kulturális panelek kevergetésével.
Kultúra Willy Wonka – a nagy csokiüzlet és filmbiznisz
Elek Lenke | 2023. december 17. 18:41
Mese és csokoládé – gyerekeknek biztos recept, de már évtizedek óta tudjuk, hogy nemcsak nekik. Mintha a XXI. században menekülnének a valóság elől a felnőttek, lásd a Harry Potter őrületet, meg a különféle fantasy-k és animációk sikerét.
Kultúra A legnagyobb karácsonyi sikerre Gyurcsány Ferenc is táncolt
Elek Lenke | 2023. december 16. 18:23
Mi a töretlen siker titka, és hányféle módon hoz pénzt máig is a karácsonyi romkomok koronázatlan királya?
Kultúra A botránymúzeum: miért áll a bál a világ egyik leghíresebb intézménye körül?
Kollár Dóra | 2023. december 10. 15:08
A British Museum jelentősége nem kérdéses, ám az intézmény így is problematikus több szempontból is.  
Kultúra A kölni nemcsak szagos víz, hanem színes árverés is
Kenessei András | 2023. november 19. 18:31
A november elején, Kölnben tartott árverésen Közép- és Kelet-Európa számos országából érkezett művek vártak a licitálókra. Megnéztük, hogyan szerepeltek a magyar művészek.
Kultúra Végetért Hollywood eddigi leghosszabb színészsztrájkja
Privátbankár.hu | 2023. november 9. 16:29
A hollywoodi színészcéh (SAG-AFTRA) szerdán előzetes megállapodásra jutott a film- és televízióstúdiókkal, és bejelentették, hogy csütörtökön délben véget ért Hollywood történetének mindeddig leghosszabb, 118 napig tartó színészsztrájkja.
Kultúra Komoly dilemma előtt Silvio Berlusconi örökösei
Kormos Olga | 2023. október 23. 17:52
A volt olasz miniszterelnök élete utolsó éveiben becslések szerint 20 millió eurót költött műalkotásokra. Gyakran televíziós aukciókon keresztül vásárolt álmatlan éjszakáin, ám ezek a művek nem feltétlenül képviseltek nagy értéket.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG