Az adatok megegyeznek az október elején közölt előzetes számokkal. Szeptemberben a központi költségvetés 19,7 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 12,6 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 18,6 milliárd forintos deficittel zártak.
Tavaly szeptemberben az államháztartás központi alrendszere 26 milliárd forint hiányt mutatott, 2011. január-szeptemberben a deficit 1570,6 milliárd forintot tett ki.
Az egyszeri tételektől megtisztított, vagyis összevethető 2011. évi és 2012. évi kilenchavi deficitet tekintve az idei 73,1 százalékos mérték a tervezetthez képest jóval kedvezőbb a tavalyi 90,6 százaléknál - közölte október elején az NGM.
Az államháztartás központi alrendszerének 2012. szeptember végi hiánya 545,8 milliárd forintra teljesült, 2011. szeptember végén e deficit 1570,6 milliárd forintot tett ki
Idén 31 milliárddal volt több a bevétel, mint tavaly
A központi költségvetés szeptember havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest mintegy 31 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak. Az adóbevételek esetében az általános forgalmi adó, a jövedéki adó, a személyi jövedelemadó és az illetékbevételek haladták meg a tavalyi összeget. Ezen túlmenően a költségvetési szervek bevételei, az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések és a kamatbevételek is nagyobb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában.
A kiadások is nőttek, majdnem annyit, mint az adóbevételek
A központi költségvetés szeptember havi kiadásai közel 30 milliárd forinttal nagyobb összegben alakultak, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A kiadások esetében a tavalyi évnél magasabb összegben teljesültek az egyedi és normatív támogatások, a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai (a korhatár alatti ellátások átkerülése miatt), a költségvetési szervek kiadásai, a kezességérvényesítések és az EU költségvetéséhez történő hozzájárulások.
A központi költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában jelentős szerepet játszanak a megyei önkormányzatoktól az államhoz átkerült intézmények bevételei és kiadásai.
Kamategyenleg javult
A kamatkiadások 2012 szeptemberében 43 milliárd forintot tettek ki, 8,3 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 10,2 milliárd forintos szintet értek el, 1,3 milliárddal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (32,8 milliárd forint) így összességében 9,6 milliárd forinttal lett kevesebb, mint az előző évben.
A társadalombiztosítási alapok hiánya majdnem felére csökkent
A társadalombiztosítási alapok 2012. szeptember havi 18,6 milliárd forintos hiánya a Nyugdíjbiztosítási Alap 14 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 4,6 milliárd forintos deficitjéből tevődik össze. 2011. szeptemberben az Alapok együttes hiánya 32,6 milliárd forintot tett ki.
A tavalyi évnél jóval kedvezőbb egyenleg alakulásában kiemelt szerepet játszanak az Egészségbiztosítási Alapnál a magasabb szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételek, valamint az egészségügyi hozzájárulások. Növelte a bevételeket az a tény is, hogy az Egészségbiztosítási Alap egyéb bevételei között számolták el a baleseti adóból és a népegészségügyi termékadóból származó bevételek is.
A két év összehasonlításánál meg kell még említeni, hogy idén szeptember hónapban a Nyugdíjbiztosítási Alap mintegy 8,5 milliárd forintos költségvetési támogatásban részesült, míg 2011-ben nem kapott támogatást. A kieső költségvetési támogatást a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel pótolta 2011 második félévében.
Elkülönített állami pénzalapok bevételei nőttek, kiadásai csökkentek
Az elkülönített állami pénzalapok szeptember havi 12,6 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok bevételei 9,4 milliárd forinttal magasabb, kiadásai pedig 15,2 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A bevételeken belül az eltérést elsősorban a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnál a szakképzési hozzájárulások, illetve az egyéb bevételek magasabb alakulása okozta.
A kiadások esetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap álláskeresési ellátások kiadásai (szabályozásváltozásból adódóan), a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, valamint a Bethlen Gábor Alap kiadásai is alacsonyabb összegben teljesültek az előző év azonos hónapjához képest.
A Welt szerint Magyarország uniós elnöksége alulmúlta a várakozásokat: kevés jogszabály született, és Orbán Viktor megosztó lépései feszültséget szítottak az EU-ban. 
