A kormány bankolásra buzdítja az idős embereket, de nem kötelező erővel, hanem ösztönzők révén. Van egy kézenfekvő megoldás, amit most bemutatunk, annak előnyeivel és hátrányával együtt.
 |
| (Fotó: Pixabay) |
Varga Mihály pénzügyminiszter kedden ismertette a Versenyképességi Tanács legutóbbi ülésének témáit. A Pénzügyminisztériumban tartott tájékoztatón elhangzott, hogy a magyarok az egyik legnagyobb készpénzhasználók az Európai Unióban. Jelenleg mintegy 6500 milliárd forintnyi érme és papírpénz forog a gazdaságban, vagy pihen otthon a szekrény alján. Ezzel az a gond, hogy a készpénzállomány fenntartása, frissítése (új bankjegyek kibocsátása) szintén pénzbe kerül, ami az államot terheli. Ennek nagyságrendje 100 milliárdos.
Persze megvan annak az oka, hogy miért van ennyi készpénz az embereknél. Egyrészt a még mindig alacsony színvonalú pénzügyi kultúra gátolja a digitális megoldások terjedését, de az állam is tett érte a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésével, hogy ne legyen akkora a lelkesedés a bankszámlákért. Igaz, utóbb finomítottak a szabályozáson, lehetővé téve, hogy 20 ezer forint alatti tételeknél díjmentességet élvezzen a számlatulajdonos. Ezzel együtt a bankok álláspontja szerint sokkal jobban lehetne motiválni az embereket a bankszámlák használatára, ha ez az illeték megszűnne.
Erre azonban nincs esély, annak ellenére sem, hogy a kormány pár hónappal ezelőtt újabb kísérletet tett a tranzakciós illeték szabályozásának egyszerűsítésére, éves fix összegben - 800 forintban - megállapítva a fizetendő tételt, amennyiben csak egyszer is meghaladja a 20 ezer forintot az utalás összege. Érdekes módon a pénzügyminiszter, Varga Mihály által benyújtott módosítót a parlament gazdasági bizottsága gáncsolta el, mégpedig a költségvetés kiadási igényeire - az akkor még bevezetés előtt álló családvédelm akciótervre - hivatkozva. Mintha a költségvetés őre, a Pénzügyminisztérium nem lenne tisztában a pénzügyi lehetőségekkel...
A nyugdíjasok több mint fele már bankol
A javaslatot tehát lesöpörték az asztalról, és a minap azt is megtudtuk, hogy készpénzkímélés ide, készpénzkímélés oda, marad a tranzakciós illeték. Erről Varga Mihály nyilatkozott lapunknak. Mint mondta, ilyen javaslat nincs napirenden a kormány előtt, egyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankok jó üzleti évet zártak legutóbb - mintha ez a kérdés pusztán a pénzintézetek eredményéről szólna.
Ettől függetlenül a kormány eltökélt, hogy visszaszorítsa a készpénzforgalmat. Ennek egyik eszköze lenne a nyugdíjak bankszámlára utalása. Varga Mihály a keddi tájékoztatóján elárulta, hogy jelenleg is az érintettek több mint 50 százalékához ezen a módon jut el a járandósága (vagyis a többiek postai úton kapják meg a nyugdíjukat) és a terv az, hogy még többen nyissanak bankszámlát.
Kérdésünkre egyértelművé tette, hogy nem akarják kötelezni az időseket a bankszámlanyitásra. Tisztában vannak ugyanakkor azzal, hogy az országban nem egyenletes a lefedettség a bankautomatákat illetően (a bankfiók-hálózatban mintegy 2000-2200 értékesítési egységet tartottak nyilván az idén év eleji adatok szerint), vannak elmaradottabb térségek, ezért a feladat először az, hogy felmérjék az ellátottságot. Ezt követheti a számlanyitást segítő intézkedés, amiről nem árult el többet, de jelezte, hogy az egész csomaggal kapcsolatban a következő hetekben kezdődik meg az intenzív munka a minisztériumokban.
Ez lehet egy megoldás
Mindebből tehát annyi látszik jelenleg, hogy a kormány ösztönzők útján próbálja bankszámlanyitásra rávenni a nyugdíjasokat. Közülük is elsősorban a vidéken, kisebb településeken élőket, mivel körükben az adottságok okán elterjedtebb a készpénzhasználat. De milyen ösztönzők jöhetnek szóba? Nyilván vannak feltételei a szélesebb körű bankszámla használatnak. A terminálokon, zavartalan internethasználaton túl az elfogadóhelyek száma is kulcsfontosságú az adott térségben: hiába van ugyanis bankkártyája a nyugdíjasnak, ha a faluban, illetve a körzetében nincs olyan bolt, ahol tudna is azzal fizetni. Vélhetően ezzel áll összefüggésben a versenyképességi csomag egy másik eleme, amely az elektronikus fizetési eszközök terjesztését célozza, még szélesebb körben lehetővé téve a kártyás és egyéb e-fizetési megoldások használatát.
A kérdés tehát az, hogy milyen ösztönzők jöhetnek szóba, feltételezve, hogy az infrastruktúra rendelkezésre áll. Egy ilyen ösztönző lehet meglátásunk szerint a kifejezetten a nyugdjasok számára nyitott bankszámlák összekötése befektetési instrumentumokkal. Például elképzelhető egy olyan megoldás, hogy a bankszámlára érkező nyugdíjat automatikusan állampapírba fekteti a bank (szóba jöhet a nagy népszerűségnek örvendő MÁP+), annak kamatát jóváírják, a számlavezetéssel és befektetéssel összefüggő költségeket pedig az állam átvállalja. Még egyszerűbb lenne a helyzet, ha egyenesen a Magyar Államkincstárnál történne meg a számlanyitás (a kincstár az állampapír-számlák után nem számol fel költséget, ez a metódus használható lenne a lakossági számlák esetében is), ugyanakkor nehézséget okozna a fiókhálózat hiánya. A Postával való együttműködés viszont megoldást kínálhatna erre a problémára: a postafiók hálózat körbeszövi az országot, és az ügyintézés is megoldható lenne egy ablak vagy munkapult kifejezetten erre a célra való fenntartásával.
Ezek pedig a hátulütői
Az ötlet gyengéje ugyanakkor, hogy azok az idős emberek, akik eddig nem nyitottak bankszámlát, vélhetően a kisebb nyugdíjban részesülők közé tartoznak, akik nem sokáig őrizgetik a pénzüket, mert az hamar elmegy az alapvető kiadásokra. Vagyis a befektetésből származó kamat nem igazán vonzó ajánlat a számukra.
További kérdéseket vetne fel a banki üzemben a nyugdíjasok átterelése: amennyiben 2,8 millió számla átkerülne egy döntéssel a kincstárhoz, az érzékelhető forgalomkiesést jelentene a bankoknak - idén szeptemberben 288 milliárd forintot fizettek ki nyugellátásokra az állami büdzséből -, még úgy is, hogy természetesen nem az idősebb emberek számlaforgalma a legnagyobb tétel a pénzintézeteknél. Természetesen az is kérdés, hogy irányítottan lehet-e átterelni a számlákat a kincstárhoz, megfosztva a választás jogától (a bankszámlát kezelő pénzintézetre vonatkozóan) az állampolgárokat.
Egy biztos: pusztán a számlanyitás lehetősége még nem fogja behajtani a megcélzott nyugdíjasokat a bankfiókokba, mert eddig is nyitva volt előttük a kapu. Főleg akkor nem, ha közben azt tapasztalják, hogy a gazdaság szárnyalásáért megállapított "jutalmukat" minden évben Erzsébet-papírokban juttatja el hozzájuk a kormány: az elmúlt években vásárlási utalványt kaptak, idén rezsire fordítható papírt. Akkor fognak számlát nyitni, ha érdemben könnyebbé válik attól az életük, netán plusz szolgáltatások is (kedvezmények, befektetési lehetőségek ) kapcsolódnak a termékhez.
Címlapon
Örökre velünk marad Gulyás Gergely büntetőadója
Orbán Viktor régóta kivetette volna az illetéket a belterületbe sorolt ingatlanok eladására, de valami mindig közbejött.
További cikkek
-
A postákon váltották be a papírok közel kétharmadát
A nyugdíjasok rezsiutalványos akciója 30 milliárd forintba került Tovább
-
Járhatatlan lesz Budapest, ha összeér a 3-as metró és a Lánchíd felújítása
Jövőre nyugodtan bevezethetik a dugódíjat, mivel a belvárosban amúgy sem lehet majd autózni. 2020-ban ugyanis összeérhet a hármas metró déli és középső szakaszának rekonstrukciója, illetve várhatóan hozzálátnak a Lánchíd felújításának is. Tovább
-
A nap képe: divatdiktátor lett Angela Merkel
A német kancellárasszony belemereng a berlini őszbe. Tovább
-
Varga Mihály: válságálló a hazai ipar
Cél a közösségi közlekedés dekarbonizácója, gyorstöltők támogatása is jöhet. A hazai ipar pedig válságálló az autóipar domináns szerepe ellenére is. Tovább
-
Szimpla csuklóztatás Várhelyi megakasztása
Várhelyi Olivér küzdött, mint disznó a jégen, mégsem tudott elsőre átmenni az EP-meghallgatáson – ez azonban nem vagy nem csak az ő hibája. Jegyzet. Tovább
-
Román autóra esküsznek a nagy magyar családok
Utcahosszal előzi az Opelt a Dacia a nagycsaládosok autóvásárlási támogatási programjában. Tovább
-
Orbán és a KGB – Trianon meg nem értett tanulságai
Érthetetlen, hogy 2019-ben, az euroatlanti szövetség tagjaként miként lehet a magyar miniszterelnök mindkét külpolitikai tanácsadója a szovjet diplomáciai akadémia végzettje. Tovább
-
Jól bevásárolt a szír diktátor a moszkvai luxusingatlan-piacon
19 luxus lakosztály, mintegy 40 millió dollár értékben – Bashar al-Aszad szír diktátor és rokonsága ennyi és ilyen értékű luxusingatlant vásárolt pár év alatt Moszkva egyik leginkább felkapott felhőkarcolójában, a City of Capitals ikertornyaiban. A Financial Times aprólékos kutatómunkával járt utána a történetnek. Tovább
-
Putyin mosolyog: Macron felforgatja a NATO-t
Macron elnök már szeptemberben kifejtette, hogy az európai kontinens biztonságát újra kell definiálni, mégpedig Moszkva részvételével. Tovább
-
Elsőre elbukott Várhelyi az EP-ben
Nem hagyta jóvá az EP külügyi szakbizottsága a magyar uniós biztosjelöltet. Tovább
-
Varga-Matolcsy vita: megint lépett a jegybank elnöke
Most úgy tűnik, Matolcsy György a korábbiaknál megengedőbb álláspontra helyezkedett. Tovább
-
Tényleg enyhül a nagyhatalmak közti feszültség, Kína ismét elkezdi fogadni az amerikai baromfihúst
Azonnali hatállyal, ráadásul. Igaz, az USA-ból érkező baromfihús-importot még évekkel a kereskedelmi háború előtt tiltotta be az ázsiai nagyhatalom, madárinfluenzára hivatkozva. Tovább
-
Várhelyi Olivér megígérte, hogy nem lesz Orbán Viktor bábja
A magyar uniós biztosjelölt kritikus hangot ütött meg Törökországgal szemben, ugyanakkor nem határolódott el a magyar kormány vitatott intézkedéseitől. Tovább
-
Szinte verhetetlen a magyar gazdaság Európában
A szokásoknak megfelelően az unió statisztikai hivatala is közölte a tagállamok gazdasági teljesítményére vonatkozó friss adatokat. Ezek szerint Magyarország éllova, a régiónk pedig Európa motorjának is nevezhető. Tovább
-
Nem csúszott recesszióba a német gazdaság
Egyelőre. Németország GDP-jének még egy minimális növekedés is összejött a harmadik negyedévben. Tovább
-
Nem lenne gondja a kormánynak a 10 százalékos minimálbér-emeléssel sem
Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján kommentálta a legfrissebb GDP-adatokat. Tovább
-
Töretlen lendületben a magyar gazdaság
A harmadik negyedévben ugyan egy hajszállal visszafogottabb volt a magyar gazdaság teljesítménye, ám még így is várakozáson felül teljesít. Tovább
-
Tusk: a Brexit után Nagy-Britannia másodrendű szereplővé válik
Az Európai Tanács leköszönő elnöke Belgiumban tartott beszédet, melyben egy angol barátját idézve azt is mondta: az unióból való kilépés a brit birodalom valódi végét jelenti. Tovább
-
A nap képe: hosszú combú lányokkal randevúzott a francia elnök
Emmanuel Macron a francia teniszválogatott tagjait fogadta az Elysee elnöki palotában tegnap. Tovább
-
Kilőtt a vágósertések ára szeptemberben
A gabonák viszont sokkal olcsóbbak lettek, és a zöldség-gyümölcs árfolyam is csökkent, így összességében alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak a kilencedik hónapban. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
