A kormány bankolásra buzdítja az idős embereket, de nem kötelező erővel, hanem ösztönzők révén. Van egy kézenfekvő megoldás, amit most bemutatunk, annak előnyeivel és hátrányával együtt.
 |
| (Fotó: Pixabay) |
Varga Mihály pénzügyminiszter kedden ismertette a Versenyképességi Tanács legutóbbi ülésének témáit. A Pénzügyminisztériumban tartott tájékoztatón elhangzott, hogy a magyarok az egyik legnagyobb készpénzhasználók az Európai Unióban. Jelenleg mintegy 6500 milliárd forintnyi érme és papírpénz forog a gazdaságban, vagy pihen otthon a szekrény alján. Ezzel az a gond, hogy a készpénzállomány fenntartása, frissítése (új bankjegyek kibocsátása) szintén pénzbe kerül, ami az államot terheli. Ennek nagyságrendje 100 milliárdos.
Persze megvan annak az oka, hogy miért van ennyi készpénz az embereknél. Egyrészt a még mindig alacsony színvonalú pénzügyi kultúra gátolja a digitális megoldások terjedését, de az állam is tett érte a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésével, hogy ne legyen akkora a lelkesedés a bankszámlákért. Igaz, utóbb finomítottak a szabályozáson, lehetővé téve, hogy 20 ezer forint alatti tételeknél díjmentességet élvezzen a számlatulajdonos. Ezzel együtt a bankok álláspontja szerint sokkal jobban lehetne motiválni az embereket a bankszámlák használatára, ha ez az illeték megszűnne.
Erre azonban nincs esély, annak ellenére sem, hogy a kormány pár hónappal ezelőtt újabb kísérletet tett a tranzakciós illeték szabályozásának egyszerűsítésére, éves fix összegben - 800 forintban - megállapítva a fizetendő tételt, amennyiben csak egyszer is meghaladja a 20 ezer forintot az utalás összege. Érdekes módon a pénzügyminiszter, Varga Mihály által benyújtott módosítót a parlament gazdasági bizottsága gáncsolta el, mégpedig a költségvetés kiadási igényeire - az akkor még bevezetés előtt álló családvédelm akciótervre - hivatkozva. Mintha a költségvetés őre, a Pénzügyminisztérium nem lenne tisztában a pénzügyi lehetőségekkel...
A nyugdíjasok több mint fele már bankol
A javaslatot tehát lesöpörték az asztalról, és a minap azt is megtudtuk, hogy készpénzkímélés ide, készpénzkímélés oda, marad a tranzakciós illeték. Erről Varga Mihály nyilatkozott lapunknak. Mint mondta, ilyen javaslat nincs napirenden a kormány előtt, egyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankok jó üzleti évet zártak legutóbb - mintha ez a kérdés pusztán a pénzintézetek eredményéről szólna.
Ettől függetlenül a kormány eltökélt, hogy visszaszorítsa a készpénzforgalmat. Ennek egyik eszköze lenne a nyugdíjak bankszámlára utalása. Varga Mihály a keddi tájékoztatóján elárulta, hogy jelenleg is az érintettek több mint 50 százalékához ezen a módon jut el a járandósága (vagyis a többiek postai úton kapják meg a nyugdíjukat) és a terv az, hogy még többen nyissanak bankszámlát.
Kérdésünkre egyértelművé tette, hogy nem akarják kötelezni az időseket a bankszámlanyitásra. Tisztában vannak ugyanakkor azzal, hogy az országban nem egyenletes a lefedettség a bankautomatákat illetően (a bankfiók-hálózatban mintegy 2000-2200 értékesítési egységet tartottak nyilván az idén év eleji adatok szerint), vannak elmaradottabb térségek, ezért a feladat először az, hogy felmérjék az ellátottságot. Ezt követheti a számlanyitást segítő intézkedés, amiről nem árult el többet, de jelezte, hogy az egész csomaggal kapcsolatban a következő hetekben kezdődik meg az intenzív munka a minisztériumokban.
Ez lehet egy megoldás
Mindebből tehát annyi látszik jelenleg, hogy a kormány ösztönzők útján próbálja bankszámlanyitásra rávenni a nyugdíjasokat. Közülük is elsősorban a vidéken, kisebb településeken élőket, mivel körükben az adottságok okán elterjedtebb a készpénzhasználat. De milyen ösztönzők jöhetnek szóba? Nyilván vannak feltételei a szélesebb körű bankszámla használatnak. A terminálokon, zavartalan internethasználaton túl az elfogadóhelyek száma is kulcsfontosságú az adott térségben: hiába van ugyanis bankkártyája a nyugdíjasnak, ha a faluban, illetve a körzetében nincs olyan bolt, ahol tudna is azzal fizetni. Vélhetően ezzel áll összefüggésben a versenyképességi csomag egy másik eleme, amely az elektronikus fizetési eszközök terjesztését célozza, még szélesebb körben lehetővé téve a kártyás és egyéb e-fizetési megoldások használatát.
A kérdés tehát az, hogy milyen ösztönzők jöhetnek szóba, feltételezve, hogy az infrastruktúra rendelkezésre áll. Egy ilyen ösztönző lehet meglátásunk szerint a kifejezetten a nyugdjasok számára nyitott bankszámlák összekötése befektetési instrumentumokkal. Például elképzelhető egy olyan megoldás, hogy a bankszámlára érkező nyugdíjat automatikusan állampapírba fekteti a bank (szóba jöhet a nagy népszerűségnek örvendő MÁP+), annak kamatát jóváírják, a számlavezetéssel és befektetéssel összefüggő költségeket pedig az állam átvállalja. Még egyszerűbb lenne a helyzet, ha egyenesen a Magyar Államkincstárnál történne meg a számlanyitás (a kincstár az állampapír-számlák után nem számol fel költséget, ez a metódus használható lenne a lakossági számlák esetében is), ugyanakkor nehézséget okozna a fiókhálózat hiánya. A Postával való együttműködés viszont megoldást kínálhatna erre a problémára: a postafiók hálózat körbeszövi az országot, és az ügyintézés is megoldható lenne egy ablak vagy munkapult kifejezetten erre a célra való fenntartásával.
Ezek pedig a hátulütői
Az ötlet gyengéje ugyanakkor, hogy azok az idős emberek, akik eddig nem nyitottak bankszámlát, vélhetően a kisebb nyugdíjban részesülők közé tartoznak, akik nem sokáig őrizgetik a pénzüket, mert az hamar elmegy az alapvető kiadásokra. Vagyis a befektetésből származó kamat nem igazán vonzó ajánlat a számukra.
További kérdéseket vetne fel a banki üzemben a nyugdíjasok átterelése: amennyiben 2,8 millió számla átkerülne egy döntéssel a kincstárhoz, az érzékelhető forgalomkiesést jelentene a bankoknak - idén szeptemberben 288 milliárd forintot fizettek ki nyugellátásokra az állami büdzséből -, még úgy is, hogy természetesen nem az idősebb emberek számlaforgalma a legnagyobb tétel a pénzintézeteknél. Természetesen az is kérdés, hogy irányítottan lehet-e átterelni a számlákat a kincstárhoz, megfosztva a választás jogától (a bankszámlát kezelő pénzintézetre vonatkozóan) az állampolgárokat.
Egy biztos: pusztán a számlanyitás lehetősége még nem fogja behajtani a megcélzott nyugdíjasokat a bankfiókokba, mert eddig is nyitva volt előttük a kapu. Főleg akkor nem, ha közben azt tapasztalják, hogy a gazdaság szárnyalásáért megállapított "jutalmukat" minden évben Erzsébet-papírokban juttatja el hozzájuk a kormány: az elmúlt években vásárlási utalványt kaptak, idén rezsire fordítható papírt. Akkor fognak számlát nyitni, ha érdemben könnyebbé válik attól az életük, netán plusz szolgáltatások is (kedvezmények, befektetési lehetőségek ) kapcsolódnak a termékhez.
Címlapon
Megizzaszthatják holnap Orbán Viktor bizalmasát Brüsszelben
Másfél hónapos késéssel hallgatja meg holnap a magyar uniós biztosjelöltet az Európai Parlament illetékes szakbizottsága. Az eredeti jelöltet, Trócsányi Lászlót már a nulladik körben elkaszálta az EP, a mostani jelölt, Várhelyi Olivér viszont relatív simán vette ezt az akadályt. Holnap azonban ő is kemény próbatételre számíthat a kiszivárgott hírek szerint.
- Összevonják a járulékokat, jön a tb-járulék
- A jövedelmek kevesebb, mint tizede megy el nyugdíjra itthon
- Egyre nő a bérszakadék az áruházláncok között
- Megizzaszthatják holnap Orbán Viktor bizalmasát Brüsszelben
- Totális háború: miért avattak emléktáblát Vukovár gyilkosának?
- Ez gyorsan ment: baloldali kormánykoalíció lehet Spanyolországban
- Több, mint gyors internet: miért kezdődik új korszak az 5G-vel?
- Meggyűlölik Kínát a szomszédai – tüntetések több országban is
- Megérkeztek az új gazdaságvédő javaslatok
További cikkek
-
Kilőtt a vágósertések ára szeptemberben
A gabonák viszont sokkal olcsóbbak lettek, és a zöldség-gyümölcs árfolyam is csökkent, így összességében alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak a kilencedik hónapban. Tovább
-
Feldübörgött a járművek és az elektronikai készülékek gyártása
20 százalék fölött nőtt mindkettő szeptemberben, húzták is magukkal a teljes ipari termelést. Tovább
-
Új módszerrel adóztatnák meg az online cégeket
Bemutatta a digitalizált gazdaság adózási kihívásaira választ adó tervezetét az OECD. Tovább
-
A Facebook már a jövő irodáján dolgozik
2050-re az irodai munka nagy részét már a mesterséges intelligencia vezérli majd. Tovább
-
Orosz és brazil központú kibertámadás érhette a brit Munkáspárt informatikai rendszerét
A Labour szóvivője szerint ugyanakkor hackereknek beletört a bicskája a robosztus védelmi rendszerükbe, és az adatok biztonsága nem sérült. Tovább
-
A budapesti Átlagosék fizetik a legátlagosabb rezsit az EU-ban
Ha összevetjük az uniós fővárosok általános áram- és gázszámláit, az jön ki, hogy a magyar főváros áll a mezőny abszolút közepén. Tovább
-
Az EP jogi bizottsága továbbengedte a francia, a magyar és a román biztosjelöltet
Nem állapítottak meg összeférhetetlenséget. Tovább
-
Magyar turizmus: csehek és lengyelek váltják a németeket
A magyar szállodákba továbbra is Németországból érkezik a legtöbb vendég, a számuk azonban idén ismét elkezdett csökkenni. Tovább
-
Rákapcsolt az építőipar szeptemberben
Majdnem 18 százalékkal nőtt a termelése. Tovább
-
Izrael háborús készültséget rendelt el az ország déli részén
Kedd hajnalban az izraeli hadsereg megölte az Iszlám Dzsihád terrorszervezet gázai vezetőjét, erre válaszul a terroristák a Gázai övezetből rakétákkal támadták meg a környező izraeli területeket. Tovább
-
Totális patthelyzet fenyeget az EU egyik legfontosabb államában
Bő fél éven belül két parlamenti választást nyertek a szocialisták Spanyolországban, mégsem örülhetnek igazán. Tovább
-
Konzervatív-zöld kormánya lehet Ausztriának
A szeptemberi előrehozott választásokon győztes Osztrák Néppárt elnöke és listavezetője bejelentette, hogy kormánykoalíciós tárgyalásokat kezdenek a Zöldek pártjával. Tovább
-
Az MNB szerint ideje újragondolni az infláció mérését
A fejlett országok jegybankjai közel egy évtizede jelentős erőfeszítéseik ellenére sem képesek elérni inflációs céljaikat. Tovább
-
Erdogan semmibe veszi a migrációs megállapodást – tüntetések Görögországban
Az új görög jobboldali kormány egyre ellenségesebb álláspontot vesz fel, az ország több pontján pedig tüntetésekkel tiltakoznak a muszlim migránsok letelepítése ellen. Tovább
-
Jól megugrott az exportunk szeptemberben
10,9 százalékkal nőtt. Tovább
-
Óriásit zuhant Kínában az elektromos autók eladása
Pedig a távol-keleti nagyhatalomtól várják az e-autók piacának berobbantását. Tovább
-
T-Rex és a kabinetfőnök összefogott Trump ellen, hogy megmentsék Amerikát
Nikki Haley, az USA volt ENSZ-nagykövete arról ír friss memoárjában, hogy Donald Trump hatalmát Rex Tillerson és John Kelly is megpróbálta aláásni. Tovább
-
Karácsony falova és a kondér feneketlen mélysége
Sűrű, mély kondér mellé sodorta az ellenzékieket a választási győzelem. A csábítás nagy, az ellenállás komoly próbatétel lesz. Jegyzet. Tovább
-
Skócia függetlenségi népszavazást tarthat 2020-ban
Jövőre újabb függetlenségi népszavazást akarnak a skótok - mondta Berzi Gergely, a Századvég külügyi igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap. Tovább
-
Putyin és a Brexit – visszatér a hidegháború?
Londonban a belpolitika középpontjába került egy 50 oldalas jelentés, amelynek nyilvánosságra hozatalát Johnson miniszterelnök a december 12-i előrehozott választások utánig halogatná. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
