|
| (Fotó: Pixabay) |
Varga Mihály pénzügyminiszter kedden ismertette a Versenyképességi Tanács legutóbbi ülésének témáit. A Pénzügyminisztériumban tartott tájékoztatón elhangzott, hogy a magyarok az egyik legnagyobb készpénzhasználók az Európai Unióban. Jelenleg mintegy 6500 milliárd forintnyi érme és papírpénz forog a gazdaságban, vagy pihen otthon a szekrény alján. Ezzel az a gond, hogy a készpénzállomány fenntartása, frissítése (új bankjegyek kibocsátása) szintén pénzbe kerül, ami az államot terheli. Ennek nagyságrendje 100 milliárdos.
Persze megvan annak az oka, hogy miért van ennyi készpénz az embereknél. Egyrészt a még mindig alacsony színvonalú pénzügyi kultúra gátolja a digitális megoldások terjedését, de az állam is tett érte a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésével, hogy ne legyen akkora a lelkesedés a bankszámlákért. Igaz, utóbb finomítottak a szabályozáson, lehetővé téve, hogy 20 ezer forint alatti tételeknél díjmentességet élvezzen a számlatulajdonos. Ezzel együtt a bankok álláspontja szerint sokkal jobban lehetne motiválni az embereket a bankszámlák használatára, ha ez az illeték megszűnne.
Erre azonban nincs esély, annak ellenére sem, hogy a kormány pár hónappal ezelőtt újabb kísérletet tett a tranzakciós illeték szabályozásának egyszerűsítésére, éves fix összegben - 800 forintban - megállapítva a fizetendő tételt, amennyiben csak egyszer is meghaladja a 20 ezer forintot az utalás összege. Érdekes módon a pénzügyminiszter, Varga Mihály által benyújtott módosítót a parlament gazdasági bizottsága gáncsolta el, mégpedig a költségvetés kiadási igényeire - az akkor még bevezetés előtt álló családvédelm akciótervre - hivatkozva. Mintha a költségvetés őre, a Pénzügyminisztérium nem lenne tisztában a pénzügyi lehetőségekkel...
A nyugdíjasok több mint fele már bankol
A javaslatot tehát lesöpörték az asztalról, és a minap azt is megtudtuk, hogy készpénzkímélés ide, készpénzkímélés oda, marad a tranzakciós illeték. Erről Varga Mihály nyilatkozott lapunknak. Mint mondta, ilyen javaslat nincs napirenden a kormány előtt, egyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankok jó üzleti évet zártak legutóbb - mintha ez a kérdés pusztán a pénzintézetek eredményéről szólna.
Ettől függetlenül a kormány eltökélt, hogy visszaszorítsa a készpénzforgalmat. Ennek egyik eszköze lenne a nyugdíjak bankszámlára utalása. Varga Mihály a keddi tájékoztatóján elárulta, hogy jelenleg is az érintettek több mint 50 százalékához ezen a módon jut el a járandósága (vagyis a többiek postai úton kapják meg a nyugdíjukat) és a terv az, hogy még többen nyissanak bankszámlát.
Kérdésünkre egyértelművé tette, hogy nem akarják kötelezni az időseket a bankszámlanyitásra. Tisztában vannak ugyanakkor azzal, hogy az országban nem egyenletes a lefedettség a bankautomatákat illetően (a bankfiók-hálózatban mintegy 2000-2200 értékesítési egységet tartottak nyilván az idén év eleji adatok szerint), vannak elmaradottabb térségek, ezért a feladat először az, hogy felmérjék az ellátottságot. Ezt követheti a számlanyitást segítő intézkedés, amiről nem árult el többet, de jelezte, hogy az egész csomaggal kapcsolatban a következő hetekben kezdődik meg az intenzív munka a minisztériumokban.
Ez lehet egy megoldás
Mindebből tehát annyi látszik jelenleg, hogy a kormány ösztönzők útján próbálja bankszámlanyitásra rávenni a nyugdíjasokat. Közülük is elsősorban a vidéken, kisebb településeken élőket, mivel körükben az adottságok okán elterjedtebb a készpénzhasználat. De milyen ösztönzők jöhetnek szóba? Nyilván vannak feltételei a szélesebb körű bankszámla használatnak. A terminálokon, zavartalan internethasználaton túl az elfogadóhelyek száma is kulcsfontosságú az adott térségben: hiába van ugyanis bankkártyája a nyugdíjasnak, ha a faluban, illetve a körzetében nincs olyan bolt, ahol tudna is azzal fizetni. Vélhetően ezzel áll összefüggésben a versenyképességi csomag egy másik eleme, amely az elektronikus fizetési eszközök terjesztését célozza, még szélesebb körben lehetővé téve a kártyás és egyéb e-fizetési megoldások használatát.
A kérdés tehát az, hogy milyen ösztönzők jöhetnek szóba, feltételezve, hogy az infrastruktúra rendelkezésre áll. Egy ilyen ösztönző lehet meglátásunk szerint a kifejezetten a nyugdjasok számára nyitott bankszámlák összekötése befektetési instrumentumokkal. Például elképzelhető egy olyan megoldás, hogy a bankszámlára érkező nyugdíjat automatikusan állampapírba fekteti a bank (szóba jöhet a nagy népszerűségnek örvendő MÁP+), annak kamatát jóváírják, a számlavezetéssel és befektetéssel összefüggő költségeket pedig az állam átvállalja. Még egyszerűbb lenne a helyzet, ha egyenesen a Magyar Államkincstárnál történne meg a számlanyitás (a kincstár az állampapír-számlák után nem számol fel költséget, ez a metódus használható lenne a lakossági számlák esetében is), ugyanakkor nehézséget okozna a fiókhálózat hiánya. A Postával való együttműködés viszont megoldást kínálhatna erre a problémára: a postafiók hálózat körbeszövi az országot, és az ügyintézés is megoldható lenne egy ablak vagy munkapult kifejezetten erre a célra való fenntartásával.
Ezek pedig a hátulütői
Az ötlet gyengéje ugyanakkor, hogy azok az idős emberek, akik eddig nem nyitottak bankszámlát, vélhetően a kisebb nyugdíjban részesülők közé tartoznak, akik nem sokáig őrizgetik a pénzüket, mert az hamar elmegy az alapvető kiadásokra. Vagyis a befektetésből származó kamat nem igazán vonzó ajánlat a számukra.
További kérdéseket vetne fel a banki üzemben a nyugdíjasok átterelése: amennyiben 2,8 millió számla átkerülne egy döntéssel a kincstárhoz, az érzékelhető forgalomkiesést jelentene a bankoknak - idén szeptemberben 288 milliárd forintot fizettek ki nyugellátásokra az állami büdzséből -, még úgy is, hogy természetesen nem az idősebb emberek számlaforgalma a legnagyobb tétel a pénzintézeteknél. Természetesen az is kérdés, hogy irányítottan lehet-e átterelni a számlákat a kincstárhoz, megfosztva a választás jogától (a bankszámlát kezelő pénzintézetre vonatkozóan) az állampolgárokat.
Egy biztos: pusztán a számlanyitás lehetősége még nem fogja behajtani a megcélzott nyugdíjasokat a bankfiókokba, mert eddig is nyitva volt előttük a kapu. Főleg akkor nem, ha közben azt tapasztalják, hogy a gazdaság szárnyalásáért megállapított "jutalmukat" minden évben Erzsébet-papírokban juttatja el hozzájuk a kormány: az elmúlt években vásárlási utalványt kaptak, idén rezsire fordítható papírt. Akkor fognak számlát nyitni, ha érdemben könnyebbé válik attól az életük, netán plusz szolgáltatások is (kedvezmények, befektetési lehetőségek ) kapcsolódnak a termékhez.
Hárompárti lenne a parlament. 
