|
| Dorosz Dávid, a klímavédelemért felelős főpolgármester-helyettes az új összetételű Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén a Városháza dísztermében 2019. november 5-én. MTI/Balogh Zoltán |
Az Ön frissen megjelent könyve szerint a jelenlegi globalizált, kapitalista világmodell mind környezeti, mind társadalmi szempontból aláásta saját fejlődésének alapjait. Könyvének alcíme egy vészjósló kérdés: „Hogyan kerüljük el a globális összeomlást?” Ön milyen tanácsokat ad, hogyan kerülhető el civilizációnk szakadékba zuhanása?
Valóban történelmi időket élünk: világunkat 5 nagy, egymással is összefüggő válság (népességnövekedés, klímakatasztrófa, társadalmi egyenlőtlenségek, negyedik ipari forradalom, geopolitikai átrendeződés) kezdi elnyelni. Ezek alól Magyarország sem vonhatja ki magát. Miközben hazánk az EU-ban az egyik leginkább klímakatasztrófának kitett ország, a negyedik ipari forradalom átalakulásai már rövid távon is nálunk veszik el a legtöbb munkahelyet a fejlett országok közül.
Azt gondolom, hogy a valódi válaszok egy erős, zöld, progresszív programban rejlenek, amelyek mind környezeti, mind társadalmi szempontból fenntarthatóbbá teszik világunkat. Az időnk viszont, hogy cselekedjünk nagyon kevés, ezért is adtam könyvemnek az Idő szorításában címet.
200 ország képviselői ma zárják vitájukat a négy évvel ezelőtti párizsi klímaegyezmény eredményeiről az ENSZ madridi konferenciáján. Nos, egy friss ENSZ jelentés szerint a klímahelyzet azóta csak romlott. Márpedig a melegedés tervezett 1,5 Celsius-fok alatt tartásához szükség lenne radikális életmódváltásra és innovatív technológiákba való beruházásra a gazdaság és az élet minden területén. Ön látja-e az átütő politikai szándékot a világban ehhez a paradigma-váltáshoz?
Nincs talán ennél elkeserítőbb dolog ma világon, mint a kéztördeléssel vegyes semmittevés, ami a károsanyag-kibocsátás kapcsán zajlik. Ma ott tartunk, hogy a párizsi klímaegyezmény gyakorlatilag halott – a 1,5 fokos célról lényegében lecsúsztunk, és a 2,0 fokos cél is már kezd a science-fiction kategóriájába tartozni. Egyik nagy kibocsátó ország sem halad a párizsi egyezményben lefektetett csökkenéshez szükséges úton.
Egy hónapja a Fővárosi Közgyűlés megszavazta, hogy Budapesten kihirdessék a klímavészhelyzetet - amelyet sokan csak kamu PR-akciónak tartanak. Mit üzen a kritikusoknak?
Ez egyszerre egy szimbolikus lépés és gyakorlati kezdete annak az új zöld szemléletnek, ahol Budapesten minden fontosabb ügyet csak klímaszempontok érvényesítése mellett lehet mostantól előrevinni. Különös cinikus ezt a vádat olyanoktól hallani, akik szerint a klímaválság „csak egy fiatalos divat” és megvétózzák az EU közös karbonsemlegességi célkitűzéseit.
A G20-ak államadóssága 2009 óta 72 százalékkal növekedett, miközben a gazdasági teljesítmény csupán 31 százalékkal. A valóságtól elszakakadt és a jövőt elzálogosító monetáris politika Ön szerint mennyiben járul hozzá a globális környezeti válsághoz?
Az igazi problémát a végtelenül igazságtalan, neoliberális kapitalizmus modellje jelenti, ahol még a 2008-as válság óta eltelt években is a globális elitek vagyona és jövedelme növekedett, miközben a modern társadalmaink alapját jelentő középosztályok egyre jobban lecsúsznak. A generációm tagjai közül egyre többeknek csak álom a tisztes fizetés vagy egy megfizethető albérlet.
Mindez eredménye annak a szándékos politikai projektnek, aminek fő lépései az 1980-as évek óta az államok meggyengítése, adóbevételeik csökkentése és így végső soron eladósításuk voltak. Egy valóban progresszív és a nagyvállalatokat, valamint a szennyező tevékenységet folytatókat rendesen adóztató adórendszerrel nem lennének ilyen deficitesek az államháztartások.
A németek szerint „ez nem a mi háborúnk.” 
