Adóbevételek és növekedés - a költségvetés gyenge pontjai

A Költségvetési Tanácsnak (KT) elhúzódó vitája van a gazdasági növekedés 2012-2013-as várható számairól a nemzetgazdasági tárcával, emiatt tett fel többek között kérdéseket a jövő évi büdzséhez kapcsolódóan a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) a KT - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke kedden az M1 Az este című műsorában.

Az ügy előzménye, hogy a KT még azt a költségvetés-tervezetet tekintette át, melyben a munkahelyvédelmi akcióterv nem szerepelt (ezt június 12-én fogadta el az Országgyűlés, 3 hónappal előbb, mint szokták). A tanácsnak ezzel a tervezettel kapcsolatban kifogása nem volt, a 300 milliárd forintos forrásigényű "szociális adócsökkentést" tartalmazó akcióterv azonban jócskán boríthatja a jövő évi büdzsét.

Bevételek és növekedés - a két gyenge pont

A KT elnöke a tévéműsorban kifejtette: júliusban már a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban adott kiegészítő válaszokat a nemzetgazdasági tárca, a kiadási oldalt illetően a válaszok megnyugtatóak voltak, de a bevételek megalapozottságát, a plusz bevételek kérdését, illetve a gazdasági prognózist illetően újabb kérdések merültek fel a KT részéről, amelyekre a választ a hó (szeptember) közepére, illetve második felére ígéri a nemzetgazdasági tárca. Ekkor már azonban a Parlament is elkezdi tárgyalni a jövő évi részletes költségvetést. A nyár elején felvázolt növekedési ütem egyre távolibbnak látszik, a kormány ugyanis kőbe véste az 1,6%-os GDP-növekedést, de már a legoptimistább elemzők is (például a Századvég vagy az MNB) csupán 0,8%-os bővülést prognosztizálnak.

Kovács Árpád rámutatott: a NGM-hez intézett kérdések egy része az adóbeszedés hatékonyságának kérdésköréhez kapcsolódik, ahhoz, hogy a beszedés hatékonyságának javításától várt 150-160 milliárd forint többlet-adóbevételt milyen eszközökkel biztosíthatja az adóhivatal, másrészt a gazdasági növekedés ez évi, illetve jövő évi várható számairól tett fel kérdéseket a KT.

Szűkös határidők

Kiemelte:" Bízunk benne, hogy ezekre megnyugtató válaszokat fogunk kapni", hozzátéve, nagyon összetett kérdésekről van szó. Aláhúzta: ezekre azért van szükség, mert ha a költségvetéshez módosító indítványokat nyújtanak be, amelyek akár az adózást is érintik, vagy a gazdasági prognózist illetően lesznek változások, ezekre a KT-nak záros határidőn belül reagálnia kell, a testületnek a zárószavazás időpontjára nyilatkoznia kell, hogy hozzájárul-e a zárószavazás lefolytatásához az adósságszabály miatt.

Önmagában nem nagy tétel a 150 milliárd

Az adóbeszedés hatékonyságának kérdésköre többször szóba került az interjú során, Kovács Árpád ezzel kapcsolatban rámutatott: a jövő évi büdzsé úgy számol, hogy 150-160 milliárd forint többletpénz folyhat be ennek révén, pedig 2011-ben egész évben mintegy 38-40 milliárd forintos javulást lehetett elérni.

A KT elnöke kiemelte: önmagában a 150-160 milliárd nem nagy összeg, hiszen ez a teljes adóbevételhez, vagy a kintlévőségekhez képest 5-6 százalékos "nagyságrendű", de mégis a 2011-es hatékonyság-javulással elért plusz adóbevétel négyszerese, miközben a gazdaság teljesítményének visszaesése várható 2012-ben.

Megjegyezte: az elemzők szerint jó esetben is csupán 0 százalék körüli gazdasági bővülés várható 2012-ben, de nem zárható ki, hogy ennél rosszabbul alakulnak a gazdasági folyamatok, ami hatással lesz a 2013-as büdzsére is. Az ezzel kapcsolatos aggályait a KT elnöke már korábban is jelezte.

Megadóztatják a jegybankot - jól van ez így?

A jövő évi költségvetés kiadási oldalán a 300 milliárd forintos kiadásra, (ami a munkahelyvédelmi program végrehajtásához szükséges), részben fedezetet jelent a Magyar Nemzeti Bankra kivetett tranzakciós adó, ennek bevezetésére most már törvény van, és időlegesen megnyugtató válasz az is, hogy az MNB így előálló veszteségét 2014-re tolják át - magyarázta a KT elnöke.

Kovács Árpád hozzátette: bár olyan döntés is lehet, hogy ezt az adót a jegybank továbbhárítja a hazai pénzforgalom szereplőire, ami viszont a gazdasági növekedést tekintve újabb áldozatot jelent majd. Az MNB már korábban jelezte a gazdasági miniszter felvetésére, hogy a jegybank nem háríthatja át az adóterhet a kereskedelmi bankokra. Megjegyezte: bár a költségvetésben eddig nem számoltak az IMF-fel tervezett hitellel, a piaci szereplők már beárazták az IMF-hitel pozitív hatásait (a költségvetési törvény tervezete kitér rá, hogy egy IMF-megállapodás esetén a hozamok csökkenhetnek, a forint pedig erősödhet - akár a 270-es szint alá is -, ami az államadósságot csökkentheti).

Az ÁSZ és az MNB is ránéz még

Végezetül elmondta: a nemzetgazdasági tárcától megkapott anyagokat majd az Állami Számvevőszék és az MNB apparátusai, szakértői tüzetesen át fogják nézni, és a KT tagjai a szakértői anyagok alapján foglalnak állást, teljesül-e az adósságszabály a jövő évi büdzsét illetően.