Az elnökjelöltek elképzelése ugyanis homlokegyenest ellenkezik az energiafelhasználásról, környezetvédelemről és a globális felmelegedésről. Trump fütyül az utóbbiakra, felpörgetné az olajkitermelést, sőt visszaküldené a bányászokat a szénbányákba, amiket már világszerte ahol lehet, bezárnak, mivel messze a legszennyezőbb energiaforrásról van szó. Hillary Clinton ezzel szemben napelemeket akar az amerikai házakra, és elektromos autókat az utakra, így az olajfelhasználást a harmadára csökkentené.
Ellenforradalom
Trump egyenesen energia forradalmat, vagy inkább ellenforradalmat hirdetne, amelyben lerázná a környezetvédelmi szabályozás korlátozásait, sőt az országot kivonná a nemzetközi környezetvédelmi-, és klímaszerződések hatálya alól. A tervei csak az olaj-, és gázipar néhány képviselőjének tetszenek, egyébként még Trump szövetségesei is kétségeiket fejezik ki. Egy texasi olajmilliárdos azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy nincs mit támogatni az olajfúrásokon, hisz azokat nem Obama állította le, hanem az olajár esése.
Ráadásul Obama elnökségének idejére esett az amerikai olajkitermelés 70 százalékos növekedése, ami által az ország a világ legnagyobb kitermelője lett. Ez azonban a sosem látott magas árnak és a gyorsan fejlődő technológiának volt köszönhető, majd az áresés vissza is fogta a kitermelést, vagyis a piac végzi el a feladatot.
Megújuló szuperhatalom
Clinton ezzel szemben Amerikát a tiszta energia szuperhatalmává akarja tenni. Nézete szerint annyi szél-, és napenergiát lehet felhasználni, ami lényegében minden háztartást ellátna energiával, és most már a napenergia ára lecsökkent annyira, hogy versenyképes legyen a gázerőművek által termelt árammal. Szigorítaná a víz-, és légszennyezéssel kapcsolatos szabályozást, és a korábbi terveknél erőteljesebben csökkentené a széndioxid kibocsátást.
Környezetvédők mindazonáltal bírálják Clintont, mivel külügyminiszter korábban még azt javasolta, támogassák Európát az új amerikai palagáz-, és olajkitermelési eljárások exportjával, hogy csökkenthessék az Oroszországtól való függőséget. Attól tartanak, hogy meghirdetett programja ellenére így vagy úgy támogathatja az olaj-, és gázfúrásokat, és így nekik állandóan résen kell lenniük, de mindezzel talán csak azért érvelnek, mert ha az elnökjelölt programjai megvalósulnak, nem marad feladatuk.
Autóipar
Az olajipar szerepének csökkenése és a megújuló energiák által termelt áram olcsó és tömeges elérhetősége nagy lökést adna az amúgy is beindulóban lévő elektromos autózásnak. Amerikában annyi autó van, mint ember, azaz nagyjából 300 millió, így ha ennek csak egy része elektromos lesz belátható időn belül, az óriási széndioxid-kibocsátás csökkenést eredményezne, nem is beszélve arról a hatásról, hogy az amerikai példa a világ más részein is gyorsítaná a folyamatot.
Akár 600 svéd is Tartuban ülhet. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
