Tegnap egy nem kimondottan lélekemelő tanácskozást tartottak az EU belügyminiszterei. A hangulatot talán a parányi Luxemburg képviselője foglalta össze a legtalálóbban. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter – aki a migrációért is felelős – kijelentette, miszerint „nincsen már világos vonalvezetésünk a menekültkérdésben, valahogy egy anarchiába sodródunk. Remélem, hogy összeszedjük magunkat, Görögországot ebben a kérdésben nem csak egy vakbélnek tekintjük.”
Európai menekült-intézkedések Merkel háta mögött
Angela Merkel EU-s menekült-elosztási tervének kudarcát látva számos európai ország saját kezébe vette a dolgok irányítását. Szintén tegnap az osztrák fővárosban a nyugat-balkáni migrációs útvonal által érintett országok – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Koszovó, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Szlovénia – illetékesei tartottak konferenciát a migrációs válság lehetséges megoldásairól az osztrák kormány képviselőivel. Bécsben megállapodtak arról, hogy Macedóniát „teljes mértékben” támogatják. Ausztria bejelentette, hogy húsz főre emeli a macedón határ őrizetének megerősítésére felajánlott rendőrök számát, a belügyminiszter szerint „az unió túlélése” múlik azon, hogy sikerül-e megoldani a menekültkérdést.
|
| Káncz Csaba |
Vesna Györkös Znidar szlovén belügyminiszter kiemelte, hogy Szlovénia nem lehet áldozata az északi országok politikájának, sem a déli országok intézkedéseinek, amelyek szerint ott egyszerűen továbbengedik a menekülteket. Nebojša Stefanović szerb belügyminiszter szerint az egyetlen fenntartható megoldás a közös európai megoldás, azonban ennek hiányában Szerbia mindent olyan lépést támogat, amelyet Németországot, Ausztriát és Svédországot, vagyis a menekültáradat fő terheit viselő országok tesznek.
A tanácskozáson elfogadott dokumentum szerint a védelemre szorulóknak a származási országukhoz a lehető legközelebb kell védelmet nyújtani. Kiálltak amellett, hogy az európai országoknak egyenlő arányban kell viselniük a menekültügyi terheket, azonban a korlátozott befogadási és ellátási lehetőségek miatt, valamint a lehetséges stabilitási kockázat miatt nem lehet a menekülteket ellenőrizetlen mennyiségben befogadni.
A megállapodásban szerepel az is, hogy a menekültjog nem jogosít fel arra, hogy szabadon lehessen megválasztani a célországot. Továbbá, hogy a menekültáradat csökkentésével enyhíteni kell a tranzitországokra eső nyomást is, fokozni kell az együttműködést és a kölcsönös támogatást, valamint közös szabályrendszer alapján kell kitoloncolni a menekülteket.
Ciprasz hazarendelte a görög nagykövetet
A bécsi rendezvényre nem kapott meghívót Athén, ezért konzultáció céljával hazahívta bécsi nagykövetét. A tiltakozásról szóló jegyzéket a bécsi görög nagykövet kedden nyújtotta át az osztrák külügyminisztériumban. A görög külügyminisztérium úgy vélte: „egyoldalú és egyáltalán nem barátságos" az, hogy Görögország nélkül akarnak döntést hozni olyan kérdésről, amely az országot és a határait érinti. Athén szerint Macedónia Ausztria „felbujtására" zárta le a Görögországgal közös határát az afgán migránsok előtt, és csak irakiakat és szíriaiakat enged át.
Alekszisz Ciprasz görög kormányfő „szégyennek" nevezte azt, hogy Görögország meghívása nélkül, és az EU által biztosított kereteken kívül rendezett Ausztria konferenciát. Ciprasz azzal fenyeget, hogy minden EU-s döntést menekültügyben meg fog vétózni Athén abban az esetben, ha magára hagyják.
„Nem fogjuk elfogadni, hogy az országunkat a lelkek állandó raktárává tegyék, mialatt Európa úgy tesz, mintha semmi sem történt volna”- fejtette ki a görög parlamentben. Janisz Muzalasz migrációs miniszter pedig tegnap szögezte le, miszerint „Görögország nem fog tolerálni egyoldalú lépéseket… és nem lesz belőle Európa Libanonja”.
Káncz Csaba jegyzete
A szervezet szerint az maga a megadás.
