Juncker a lap pénteki számában megjelent interjúban elmondta: az új athéni kormány minden erővel a szerkezeti reformok végrehajtására törekszik, a folyamat azonban lassú, mert egyes lobbik még mindig erősebbek, mint a parlamenti frakciók közti összefogás, ami "árnyékot vet Görögországra". Hozzátette: rendkívül szerencsés, hogy éppen Lukasz Papdemosz, az Európai Központi Bank (EKB) egykori alelnöke az új görög kormány miniszterelnöke, a pártok azonban nem könnyítik meg a dolgát.
Engedhetnének még a tartozásból?
|
| Jean-Claude Juncker reformokat akar látni |
Az eurócsoport elnöke leszögezte: "a vezető pártok elnökeinek ismét alá kell írni egy megállapodást a reformokról, még mielőtt (a nemzetközi támogatók) újabb hitelcsomagot hagynak jóvá Görögország számára."
Juncker ugyanakkor arra is utalt, hogy a magánhitelezők mellett esetleg az EKB és euróövezeti államok is elengedhetnének bizonyos részt Görögország tartozásából. Az ötlet "nem teljesen abszurd" - mondta az eurócsoport vezetője, megjegyezve, hogy a magánhitelezők és az athéni vezetés közti egyeztetésen jelenleg tárgyalt ajánlat nem elégséges ahhoz, hogy a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított görög államadósság a kitűzött célnak megfelelően 120 százalékra csökkenjen 2020-ra.
Juncker 2005 óta tölti be az eurócsoport elnöki tisztségét. Legutóbb 2010-ben erősítették meg posztján, az akkor kapott mandátuma az idén jár le. A luxemburgi politikus az interjúban elmondta, hogy az eurócsoport vezetése "állandó tárgyalást és telefonálgatást" jelent, ami "felőröli az embert", ezért a munka folytatása nem tartozik az ambíciói közé, ugyanakkor előbb kell még találni valakit, "aki tudja és akarja is ezt csinálni."
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
