A BBC is beszámolt arról, ahogy egy nappal a Kohéziós Alapból Magyarország számára folyósítandó támogatások egy részének felfüggesztése után a magyar kormányfő kemény szavakkal "ostorozta" az Európai Uniót, azzal vádolva a közösséget, hogy "gyarmatként" kezeli Magyarországot.

A kormányfő korábbi beszédeiben is hangsúlyozta, azok akiknek csak a piacaink kellenek és nem együttműködésre törekszenek Magyarországgal, csak gyarmatosítani akarnak, nem tekintjük őket partnernek.

Megint előkerült a Moszkva-Brüsszel tengely

Ünnepi beszédében a kormányfő többször is utalt arra, hogy Magyarország szuverenitása mellett ki fog állni, nem hagyja, hogy idegenek dirigáljanak az országnak.

Az Index idézi a Guardian tudósítását, az újság azt emeli ki, hogy Orbán Viktor a szovjet uralomhoz hasonlította az uniós bürokráciát (a kormányfő egy évvel ezelőtt is egy lapon emlegette Brüsszelt és Moszkvát). A lap emlékeztet rá, hogy az EU-ban Orbán Viktor rendelkezik a legerősebb politikai felhatalmazással, kétharmados parlamenti támogatást tud maga mögött.

Orbán legitimitása nagyon erős

A Washington Post beszámolójában kiemeli, hogy közel 100 ezren, a távirati iroda szerint 250 ezren, vettek részt a kormányfő beszédén, ami szintén azt mutatja, erős a magyar miniszterelnök támogatása. A Post a beszéd azon részét emeli ki, melyben Orbán azt mondta "magunk írjuk az alkotmányunkat, nincsen szükségünk kéretlen segítségre idegenektől". Ez az Unió Velencei Bizottságának is megfogalmazott üzenetként is felfogható, a grémium az igazságügyi reform kapcsán több ponton is javasolni fogja az év elején életbe lépett alkotmány módosítását.

Tudósításában a New York Times is azt emeli ki, hogy Orbán Viktor támadást intézett az EU ellen - konkrétumok, így a pályázati pénzek befagyasztásának megemlítése nélkül. Az újság szintén kiemeli, hogy a kormányfő hatalmas tömeg előtt tartott beszédet, melyet többször taps és ováció szakított meg.