|
| Európai Unió zászlók előtt a Berlaymont épület (Európai Bizottság), Brüsszel, Belgium. |
Két adó, az élelmiszerláncok által fizetendő felügyeleti díj és a dohánytermékek kereskedelmét terhelő adó miatt indult a vizsgálat annak kiderítésére, hogy a két intézkedés összhangban van-e az unió állami támogatásra vonatkozó szabályaival.
Tiltott állami támogatás?
A bizottság aggálya mindkét esetben az, hogy a meredeken progresszív kulcsokat alkalmazó terhek szelektív előnyt biztosítanak versenytársaikkal szemben azoknak a vállalatoknak, amelyek árbevétele alacsony, és ez tiltott állami támogatásnak minősülhet. Brüsszel emiatt egyúttal a vizsgálat lezárásáig megtiltja a progresszív kulcsok alkalmazását.
A bizottság leszögezi ugyanakkor: a vizsgálat megindítása még nem jelenti azt, hogy bizonyítást nyert volna, hogy mindkét esetben valóban tiltott állami támogatásról lenne szó.
Helyzetbe hozzák a kicsiket
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó üzleteknek kell fizetniük. Alacsony árbevétel esetén vagy semennyi, vagy 0,1 százalékos felügyeleti díjat kell befizetni, egy bizonyos értékhatár fölött viszont már az árbevétel 6 százalékát. A bizottság szerint önmagában az árbevételen alapuló díj nem veti fel tiltott állami támogatás gyanúját, de a progresszív, meredeken emelkedő kulcsok tisztességtelen versenyelőnyt biztosítanak az alacsony árbevételű piaci szereplőknek versenytársaikkal szemben.
"Magyarország mostanáig nem nyújtott olyan tárgyilagos indokolást, amely igazolná ezt a differenciált bánásmódot" - írja közleményében a brüsszeli testület. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj esetében a szabályozás január 1-jén lépett hatályba, és július végén lennének esedékesek az első befizetések.
Egyéb bajokat lát Brüsszel
Tavaly év végéig minden kiskereskedelmi vállalatnak árbevétele 0,1 százalékát kellett befizetnie. Ezt váltotta fel január 1-jétől a többsávos díjkötelezettség. Félmilliárd forintnál kevesebb árbevétellel nem kell fizetni, 50 milliárd forintig 0,1 százalék a díj kulcsa. Annál nagyobb árbevétel esetén viszont 1 százalékot kell befizetni az államnak, a legmagasabb, 6 százalékos kulcs a 300 milliárd forintnál nagyobb árbevételű cégeket sújtja. A bizottság arról sincs meggyőződve, hogy az így beszedett összeg nem haladja-e meg azt a mértéket, amelyet az állam az agrár-élelmiszeripari termékek állami ellenőrzésének szükségessége címén beszedhet.
A másik üggyel is ugyanaz a baj
A dohánytermékek kereskedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulás esetében a bizottság aggálya ugyanúgy a meredeken progresszív kulcsokkal kapcsolatos. Ezt egy konkrét panasz alapján kezdte vizsgálni a brüsszeli testület.
|
Mennyit kell befizetni? Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény februárban lépett hatályba. Ennek értelmében a dohánytermékekkel kereskedő cégek 30 millió és 30 milliárd forint közötti árbevétel esetén 0,2 százalék, 30 és 60 milliárd között 2,5 százalék, 60 milliárd fölött pedig 4,5 terhet kell befizessenek az államkasszába. |
"A bizottság üdvözli a dohányzás visszaszorítására irányuló tagállami intézkedéseket. Mindazonáltal kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a dohánytermékek közegészségügyi hatásai progresszíven emelkednek az azokat értékesítő vállalkozások árbevételének megfelelően" - foglal állást a kérdésben a brüsszeli testület, hozzátéve, hogy Magyarország ezen a téren sem indokolta megfelelően a differenciált bánásmódot.
Kifogásolja az Európai Bizottság azt is, hogy a dohánytermékek kereskedői bizonyos befektetésekkel akár 80 százalékkal mérsékelhetik fizetési kötelezettségüket.
"A bizottság aggódik amiatt, hogy ez szelektív előnyt biztosíthat az ilyen vállalkozásoknak, és Magyarország ebben a szakaszban nem igazolta, hogy a csökkentés összeegyeztethető az egységes piaccal" - fogalmaz az uniós versenyjogi hatóság.
Az Európai Bizottság egyébként a reklámadó ügyében is mélyreható vizsgálatot indított tavaly nyáron.
Pozíciók osztásával le tudta szerelni az ellene lázongó képviselőket Robert Fico – egyelőre. 
