Günther Oettinger (Forrás: DerFalkVonFreyburg/Wikipedia Commons)

Az agrártámogatások csökkentésével és új bevételi források megteremtésével lehetne fedezetet találni a menekültválság és a közös védelempolitika költségeire – mondta az Európai Bizottság költségvetési ügsekért és emberi erőforrásokért felelős biztosa.

Günther Oettinger szerint az Európai Unióban nagyjából 50 százalékos az állami elvonás – vagyis minden megkeresett 100 eurónak a felét az adott tagország vonja el adók és járulékok formájában. Az elvont összegekből mindössze 1 euró kerül az uniós költségvetésbe, az új kihívások miatt azonban több feladatot kell ebből finanszírozni – Nagy Britannia kilépése pedig eleve csökkenti a forrásokat.

Oettinger hozzátette: megoldásként az agrártámogatások területén kell tárgyalni az irányváltásról és egyes programok forrásainak csökkentéséről, mivel a közös mezőgazdasági politika jelenleg a teljes uniós költségvetés csaknem 40 százalékát teszi ki. Indoklásként hangsúlyozta: a külső határok védelme, a menekültek regisztrációja és integrációja, és egy hatékony menekültügyi rendszer felépítése "nem oldható meg ingyenesen". Az EU a közös védelemre és a terror elleni küzdelemre is több pénzt akar fordítani, ehhez azonban pénzügyi forrásokra van szükség.

Az üzemanyag adó a megoldás?

Ezen feladatok költségei éves szinten nem érik el a 10 miiliárd eurót, amelyet részben más területeken elért megtakarításokkal lehetne előteremteni, de esetleg újabb bevételi forrásokat is létre kéne hozni – mondta az uniós biztos. Hozzátette: a szén-dioxid-kibocsátás nemzetközi kereskedelmi rendszerében a kínálat szűkítésével emelni lehet a kreditek, tanúsítványok árát, és a többletbevétel egy részét a közös költségvetésbe lehet irányítani. Az is megfontolandó viszont, hogy az üzemanyagadó kis részét – literenként 1-2 centet az EU kapja.

Ez utóbbi ötletet korábban már felvetette Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, ötlete azonban sok bírálatot váltott ki. Oettinger hangsúlyozta: nem az adóteher növeléséről van szó. Amennyiben az üzemanyagadó egy része a közös költségvetésbe kerülne, a nettó befizetők, mint például Németország, csökkenthetnék befizetéseiket és a megtakarított összeget adócsökkentésre fordíthatják.

Ha nincs menekült – nincs támogatás?

Felvetődött az is, hogy lehetne többet takarékoskodni az uniós költségvetésben, ha a menekültek befogadásától elzárkózó Lengyelország és Magyarország kevesebb támogatást kapna a strukturális alapokból. A német kereszténydemokrata (CDU) politikus szerint azonban a költségvetési politikát nem szabad büntetőintézkedésekre használni, hiszen a strukturális alapok célja, hogy erősítsék a gyengébb régiók versenyképességét.

Utóbbi azért sem bölcs felvetés, mert a Lengyelországnak juttatott minden egyes euróból egy jelentős rész visszakerül Németországba – mondta a politikus. Az uniós támogatás révén Lengyelországban német gépeket és autókat is vásárolnak, és megrendelésekhez jut a német építőipar. Ennyiben az olyan nettó befizetőknek is érdekük a strukturális alapok fenntartása, mint Németország. A strukturális alapok hatására Németország nem is nettó befizetője, hanem nettó haszonélvezője a közös költségvetésnek – tette hozzá Günther Oettinger.