A XXI. század eddig eltelt 18 évében az Egyesült Államokban több amerikai halt meg kábítószer- és opiát tartalmú narkotikumok túladagolása következtében, mint a XX. és XXI. század összes amerikai háborúiban elesett katonája összesen, beleértve a két világháborút, Koreát, Vietnámot, az Öböl-háborúkat és Afganisztánt. Mára a túladagolás lett az 50 év alatti amerikaiak halálának elsőrendű okozója – 2017-ben 72 000 ember halálához járulva hozzá -, meghaladva a közlekedési haláleseteket is. Erőteljes földrajzi koncentrációt is látunk, amennyiben a „rozsdaövezeti” szövetségi államokban nő a halálozások száma robbanásszerűen, ott, ahol több egykori virágzó ipari- és bányaváros mára kísértetvárossá alakult. A túladagolásos halálesetek száma 2006 és 2016 között 400 százalékkal nőtt abban az Ohióban és Pennsylvaniában, amely két szövetségi államnak kulcsszerepe volt Trump két évvel ezelőtti győzelmében Hillary Clinton felett.

Trump roncstársadalmi bázisa

Valóban, a gazdasági globalizáció következményeként az elmúlt 35 évben a feldolgozóipari munkahelyek 35 százaléka tűnt el az Egyesült Államokban. Ez viszont torz gazdasági szerkezetet és irdatlan szociális kiadást von maga után. Ezt sérelmezték a választók, ezért nyílt tér a Trump- és Sanders-jelenségnek. Így lett az USA legfontosabb elnökválasztási kampánytémája 2016-ban egy szűk réteg soha nem látott gazdagsága - szemben a lecsúszó középosztállyal és a reménytelen roncstársadalommal. S bár a washingtoni politikai propaganda fantasztikus munkanélküliségi adatokkal dicsekszik, valójában 2000 óta folyamatosan esik a foglalkoztatási ráta (a civil lakosság azon része, amely vagy dolgozik, vagy aktívan munkát keres).

Kéz a kézben

Káncz Csaba

Az amerikai piacra ömlő heroin több, mint 90 százaléka Mexikóból jön. A szintetikus opioidok nagy része viszont Kínából, mindenekelőtt a fentanil és annak származékai, valamint a karfentanil, amely eredetileg nagyvadak elkábítására szolgált. Ez utóbbiakat kis tételben, postai úton, vagy futárszolgálattal küldik az USA-ba. Ma már pilóták, tanárok, rendőrök, tűzoltók is rabjai az opiodtermékeknek és azáltal vált ez nemzeti krízissé, hogy az amerikai orvosok nem csak erős fájdalmakra, de múló kényelmetlenségre is hajlandók felírni az opioidfüggőséget kiváltó erős gyógyszereket, mint például a Percocet és az OxyContin. A rendszert átszövő irtózatos korrupcióra példa, hogy tíz év alatt 20 millió 800 ezer vényköteles fájdalomcsillapító tablettát adtak el egy 2900 lakosú amerikai kisvárosban – és senkinek nem tűnt fel semmi.

Trump pont egy éve nemzeti közegészségügyi szükséghelyzetet hirdetett az Egyesült Államokban az egyre súlyosbodó opioid-válság miatt. De ez inkább PR-lépésnek számít, mivel a Fehér Ház nem biztosítja a szükséges erőforrásokat a válság kezelésére.  Eközben a gyógyszeripar kilóra megveszi a washingtoni politikát, az elmúlt évtizedben 2,5 milliárd dollárt (!) ölve lobbizásra és kongresszusi képviselők pénzügyi támogatására. Csupán Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke 2016-ban 230 000 dollár támogatást kapott a gyógyszeripartól. Márpedig miközben az iparág lobbistái szabták meg az elmúlt években az orvosi szakpolitikai törvénykezést, aközben 1999 és 2015 között négyszeresére nőtt az opioid túladagolásban elhunytak száma.

Káncz Csaba jegyzete