|
| Chicago |
Trump elnök a szövetségi biztonsági erők bevetésével fenyegette meg Chicago vezetését, ha nem tudják megállítani a „mészárlást” az USA harmadik legnagyobb városában. Január hónap volt a 20 éve legvéresebb, 42 gyilkossággal, amely 24 százalékkal több, mint a tavalyi év első hónapjában. Pedig Chicago már tavaly is 762 regisztrált gyilkossággal szembesült, amely 55 százalékos emelkedés volt 2015-höz képest.
Közép-amerikai szintű gyilkossági mutatók
A megállíthatatlannak tűnő gyilkossági hullám fő oka drogkartellek közötti bandaháború, karöltve a roncstársadalom szétesésével. Az Egyesült Államokban az évi 300 milliárd dolláros piacot hét mexikói kartell felügyeli. Ezzel szemben az FBI 2017-re tervezett költségvetése mindössze 9,5 milliárd dollár, a drogellenes ügynökség, a DEA pedig csupán 2,1 milliárd dollárt kap ugyanerre az időszakra. Trump már korábban érezte ennek a nemzetbiztonsági súlyát, hiszen egy zártkörű konzervatív rendezvényen 2015 nyarán Hollywoodban kifejtette, hogy „Washington hibát követett el Irak lerohanásával és ezzel az Irán elleni szükséges puffer-övezet szétverésével. Ehelyett nekünk Mexikót kellett volna megszállnunk.” Pedig ha Trump most a tervezett intézkedéseivel tovább löki Mexikót az elszegényedés felé, az ottani nyomor-negyedekből még többen csatlakozhatnak a drogkartellekhez, amelyek legalább megélhetést biztosíthatnak számukra.
|
| Káncz Csaba |
A vezető drogkartell Chicagót kedveli
A ’Szinaloa’ Mexikó legrégebbi, legbefolyásosabb és leggazdagabb kábítószer-kereskedő kartellje, amely több tonna kokaint és marihuánát szállít évente az USA-ba, ahol a piac mintegy felét ellenőrzi. A Szinaloa pedig Chicagót tette meg USA-beli logisztikai központjának, mert az óriási ország lakosságának 70 százaléka elérhető innen egy napi autós vezetéssel. Ráadásul a metropolisz egyben vasúti-, légi- és vízi közlekedési csomópont. Emellett jelentős hispán közösséggel rendelkezik a város, ahol az utcai bandák száma több mint 70 – négy évvel ezelőtti adatok szerint mintegy 150 ezres tagsággal. Ezzel szemben csupán 13 ezer rendőr teljesít szolgálatot a megapoliszban.
A washingtoni Igazságügyi Minisztérium becslése szerint a mexikói kartellek az ország már több, mint 1200 városában működnek, míg alig egy évtizede ez 230 volt. A mexikói drog egyre erőteljesebb beáramlása pedig nemcsak egyes emberi életeket tesz tönkre, hanem teljes közösségeket is szétzilál. Az erőszakos cselekmények aránytalanul nagy része történik a szegény és főként színesek által lakott negyedekben. A szociális szétesést mutatja, hogy a Michigan-tó partján fekvő nagyvárosban az afro-amerikai közösségben az apa nélküli családok részaránya már eléri a 80 százalékot. Nem véletlen tehát, hogy a Chicago Tribune beszámolója szerint mintegy 3000 dollár-milliomos hagyta el a várost 2015-ben, amely a tehetős réteg 2 százalékát tesz ki.
Az elmenekülők főként a rakétázó bűnözést és a faji ellentéteket hozták fel költözésük indokaként. Többségük Seattle és San Francisco felé veszi az irányt, ezen városok a milliomosok nettó beáramlását tapasztalhatták 2015-ben.
Káncz Csaba jegyzete
Carolyn Rodrigues Birkett Guyana korábbi ENSZ-nagykövete kapta a legtöbb voksot. 
