Végül épp hogy túlszárnyalták az öt évvel ezelőtti eredményt, megerősödtek a Fidesszel szembeni narratívát felvállaló mozgalmak és az Európai Unióban sem történt meg az áttörés, nem kerültek vezető pozícióba a bevándorlás-ellenes erők.
 |
| Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke az európai parlamenti választáson 2019. május 26-án. MTI/Koszticsák Szilárd |
Tizenegy óra után hivatalosan is nyilvánosságra hozták az EP-választás eredménye, ezt megelőzően csak a kormánypárti Magyar Nemzet internetes oldalán keresztül lehetett tájékozódni a szavazás feldolgozása alapján az európai parlamenti helyek eloszlásáról, miközben még a hivatalos honlap, a valasztas.hu sem szolgált információkkal (ami fontos kérdéseket szül, de nem hiszünk abban, hogy válaszok is lesznek).
A lényeg: a Fidesz nem nyerte túl magát, és a nagy áttörés sem történt meg az Európai Parlamentben, a bevándorlásellenes erők megerősödtek ugyan, de nem kerültek olyan pozícióba, amelynek segítségével teljesen új irányba tudnák terelni az unió politikáját, különös tekintettel a bevándorlás kezelésére. Ez egyben a Fidesz Európai Néppártban betöltött helyéről folyó vitát is új megvilágításba helyezheti.
A kormánypárt végül kevesebb mint 53 százalékot szerzett (52,14 százalék), ami meghaladja ugyan az öt évvel ezelőtti eredményüket (51,48 százalék), de nem annyival, hogy elsöprő erejű győzelemről lehessen beszélni. Kétségtelen, hogy növelni tudták a parlamenti helyeik számát. Látványosan felzárkózott ugyanakkor a Demokratikus Koalíció (16,26 százalék) és a Momentum (9,92 százalék), vagyis azok a pártok, amelyek felvállalták a Fidesszel szembeni narratívát, legyen szó például az Európai Egyesült Államokról, vagy a fiatalok oktatási lehetőségeit, karriervágyait érintő kérdésekről. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az ebbe a sorba illeszthető klímapolitika képviselete sem tudta értékelhető eredményhez juttatni a zöld ügyekben leghangosabb LMP-t (2,19 százalék), amely végül nem jutott EP-mandátumhoz.
További tanulsága a választásnak - bár még nem ismertek az uniós eredmények -, hogy vélhetően nem történt meg az áttörés az európai politikai színtéren, a bevándorlás ellenes erők megerősödtek ugyan, de nem annyira, hogy magukhoz ragadhassák a kormányrudat. A mérleg nyelve azonban még lehetnek, vagyis lesz befolyásuk a menekültek befogadására. Annál inkább, mert az előrejelzések szerint Franciaországban vesztésre áll a Macron-féle politikai bázis, a szavazók a szélsőjobbhoz sorolt Marie Le Pen politikai tömörülését tették meg a választás győztesének. Ennek belpolitikai következményei lehetnek, amely végső soron a Macron-Merkel, vagyis a francia-német szövetség meggyengüléséhez vezethet.
A hazai belpolitikai következmények közül érdemesebb az ellenzékről szót ejteni: a jelek szerint végleg leáldozott az MSZP-nek (a Párbeszéddel közös listájuk 6,68 százalékot kapott), a korábban 15 százalékos eredményt is elérni képes, de identitását teljesen elvesztő Jobbik pedig 6,44 százalékra zuhant vissza. Vagyis a parlamentben hagyományosan, illetve 2010 óta (Jobbik) frakcióval rendelkező pártoktól elfordultak a szavazók, az új, vagy megújuló mozgalmak iránt viszont kialakulni látszik a rokonszenv. Kérdés, ez hordozhat-e magában olyan potenciált, ami veszélyes lehet a Fideszre. Bár ott éppen az európai álmok megvalósítása miatt aggódhatnak, az össz-uniós választási eredmények ismeretében. Érdekes alkuk születhetnek a közeljövőben.
Az eredmények a 2014-esekkel összehasonlítva:
Címlapon
Megéri Pakson dolgozni: csaknem 22 százalékkal nőttek tavaly a fizetések
Egyelőre nem az oroszoktól vásárolja a legtöbb szolgáltatást az új atomerőművi blokkokat építő cég. Lapunk számításai szerint 2018-ban átlagosan 21,7 százalékkal emelkedett a járulékoktól megtisztított bérköltség az új paksi blokkokat előkészítő állami vállalatnál, a Paks II. Zrt.-nél. Ami azt jelentette, hogy egy dolgozó bérköltsége átlagosan havi 1 238 313 forint volt az előző évben, míg egy évvel korábban 1 017 068 forintot számfejtettek az alkalmazottaknak.
- Nem várt probléma: július 1-jén senki sem tud babaváró hitelt igényelni?
- Keserű likőröket teszteltek: ki nem találnád, melyik lett a legjobb
- Peking már zsákolja az aranyat: Amerika többé nem menti meg a kínai kommunizmust
- Panamai helyett mikor lesz magyar dinnye a boltokban? Megnéztük, milyen lesz az idei szezon
- Globális figyelmeztetést adtak ki a svédek – túlélni a klímaváltozást
- A nap képe: szakadó esőben érkezett a világ legfontosabb találkájára az egyik résztvevő
- Mr. Soft Brexit: az ember, aki megállítaná Boris Johnsont
- A jövő évtől nem lesz adósságuk a kórházaknak
- Sok múlik most Trumpon
További cikkek
-
A jövő évtől nem lesz adósságuk a kórházaknak
Idén nyáron viszont még nem fizetik ki az intézmények mostanra 40 milliárdosra hízott kifizetetlen számláit. Tovább
-
A nap képe: szakadó esőben érkezett a világ legfontosabb találkájára az egyik résztvevő
A világ vezetői Oszakában gyűlnek össze a hétvégére, a kétoldalú tárgyalások közül a legnagyobb figyelem a kínai-amerikai találkozóra irányul. Hszi Csin-ping már a helyszínen van Tovább
-
Az Európai Bíróság szerint rendben van a reklámadó
A bíróság kimondta: nem sérti a magyar reklámadó az állami támogatásról szóló közösségi szabályokat. Tovább
-
Tűzszünet az USA-Kína kereskedelmi háborúban
Donald Trump és Hszi Csin-ping szombati, oszakai találkozója kedvéért enyhítenek a gazdasági feszültségen, hogy a két fél folytathassa a tárgyalásokat. Tovább
-
Mélyponton a munkanélküliség, magasban a foglalkoztatottság
Mondja a KSH statisztikája. Tovább
-
Globális figyelmeztetést adtak ki a svédek – túlélni a klímaváltozást
A friss jelentések Stockholmból és Münchenből rámutatnak a klímaváltozás társadalmi- és politikai instabilitást előidéző hatására. Tovább
-
Mr. Soft Brexit: az ember, aki megállítaná Boris Johnsont
Az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke Boris Johnson vagy Jeremy Hunt lesz – a jelölteket bemutató sorozatunk második részében Hunttal foglalkozunk. A jelenlegi külügyminiszter Johnsonhoz hasonlóan tapasztalt politikus, ugyanakkor riválisánál enyhébb álláspontot képvisel Brexit-ügyben. Nem zárta ki például a távozás dátumának újbóli kitolását. Tovább
-
Pénteken találkozik Putyin és Trump
A két elnök különtalálkozót tart a G20-csúcson. Tovább
-
Peking már zsákolja az aranyat: Amerika többé nem menti meg a kínai kommunizmust
A Harvard Egyetem professzora szerint Trump már nem hisz abban, hogy bármifajta amerikai érdek fűződne a Kínai Kommunista Párt megmentéséhez. Tovább
-
Lerakódik a parti sziklákra a tengeri műanyag
Az így létrejövő kéreg fenyegetést jelent a sziklákon élő és táplálkozó organizmusokra. Tovább
-
Ezért erősödött a forint: mégis csinált egy kisebb szigorítást az MNB
Az új magyar lakossági állampapírért indult roham hatásainak kezelése közben egy kisebb szigorításnak tűnő intézkedést is megejtettek. Tovább
-
Fejenként havi 1500 forinton bukott el a magyar klímavállalás?
Az EU 2050-re szóló klímavállalását négy ország vétózta meg - néhány extrém magyarázat mellett leginkább azért, mert sokallják a költségeit az energiatermelés karbonsemlegessé tételének. Tovább
-
Továbbra sincs fordulat: kevesebb a gyerek, több a temetés
Nőtt a népesség természetes fogyása az év első négy hónapjában. Tovább
-
San Francisco betiltja az e-cigik árusítását
A piacvezető, és épp a városban székelő Juul szerint a tiltás visszatereli az embereket a sokkal károsabb, hagyományos dohányzás felé, és életre hívja az elektromos cigaretták feketepiacát is. Tovább
-
Mindenki füvezik, de jön föl a heroin is - itt az ENSZ friss drogjelentése
Mely szerint 271 millióan fogyasztottak drogot 2017-ben. Tovább
-
2049-re megduplázódhat az USA amúgy is világelső államadóssága
A GDP 78 százalékáról a 144 százalékára nőhet. Tovább
-
Megfúrnák az EU egyik legdemokratikusabb vívmányát
Az EU azért vezette be a csúcsjelölti rendszert 2014-ben, hogy demokratikusabbá tegye az Európai Bizottság vezetőjének megválasztási folyamatát. Ezt a rendszert rúgná fel most az Európai Tanács egy része. Tovább
-
Átírta a számokat az MNB, megerősödött a forint
A kamatdöntés indoklásában megjelölték azt a 4 tényezőt, amit kiemelten figyelemmel követ a Monetáris Tanács. Tovább
-
Maradt az alapkamat – a forint megmozdult
Most sem nyúltak az alapkamathoz, maradt 0,9 százalékon. A nem-konvencionális eszköztáron sem változtattak Matolcsyék. Tovább
-
Klímaváltozás: akár 58 százalékkal is megugorhat a globális energiaszükséglet 2050-ig
Ördögi kör: a Föld hevül, több légkondi kell, ez fokozott üvegházgáz-kibocsátással járhat, melytől pedig még nehezebb lesz fékezni a klímaváltozást. Tovább
Ajánlatunk
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
