Ukrajna további támogatását szolgáló, átfogó intézkedéscsomagról állapodtak meg a NATO-tagországok védelmi miniszterei kétnapos brüsszeli tanácskozásuk zárónapján, szerdán.
A Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter részvételével lezajlott tárgyaláson jóváhagyott intézkedések révén a NATO segítséget nyújt Ukrajnának a védelmi és biztonsági rendszerek hatékonyabbá és eredményesebbé tételében, valamint segít megerősíteni azok civil ellenőrzését is.
A szövetség a vezetési és irányítási, továbbá kibervédelmi területeken nyújt segítséget, de a sebesült katonák rehabilitációjában és az úgynevezett hibrid hadviselés elleni felkészülésben is támogatja Ukrajnát.
|
Hogy mi? A hibrid hadviselés során a nyílt katonai agressziónál burkoltabb eszközök széles kelléktárát alkalmazzák: a gazdasági zsarolást, a megtévesztő propagandát, a kibernetikai rendszerek elleni támadásokat, a célterületre beszivárgó saját erők álcázását, helyi önkéntesként való feltüntetését, az azonosító jelzést nem viselő „zöld emberkék” zavarkeltő tevékenységét, a helyi szimpatizánsok szélsőségesség felé terelését, katonai kiképzését. |
Semmi keresnivalója az oroszoknak Ukrajnában
A NATO-főtitkár szerint aggodalomra ad okot Oroszország kelet-ukrajnai katonai tevékenysége, különösen a tűzszüneti megállapodás rendszeres megsértése miatt kiújuló harcok. Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján a minszki megállapodások teljes körű végrehajtását is sürgette, kiemelve, hogy az a konfliktus tartós megoldásához vezető egyetlen út.
A főtitkár határozottan kérte Moszkvától, hogy hagyjon fel a Kelet-Ukrajnában tevékenykedő oroszbarát szakadárok támogatásával, és vonja ki erőit a katonai felszerelésekkel együtt az országból, beleértve a Krím félszigetet is.
Petro Porosenko ukrán elnök a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek határozott támogatását élvezi, és a tagországok kiállnak Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Hozzátette: Ukrajna elnökét meghívják a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozóra, ahol a kormányfők megerősítik majd ezt az álláspontjukat.
A német sajtónak nyilatkozva az észt külügyminiszter, Margus Tsahkna Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztése mellett érvelt. 
