Ezt akarja Matolcsy György a jegybanktól - újabb részletek

A Világgazdaság azt a kérdést tette fel a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy milyen intézkedésekre gondolt a miniszter, aki a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy a jegybanknak "legalább 12-16 eszköze" lehetne, hogy segítse a növekedési fordulatot. A tárca közleménye szerint a világ vezető jegybankjai által a válság kezdete óta alkalmazott nem konvencionális monetáris politikai eszközök egy része a bankoknak nyújtott likviditás. Ezek célja a tömeges bedőlések megelőzése volt - hasonlóan a valamivel később bejelentett vállalati kötvény-, illetve jelzáloglevél-vásárlásokhoz. Ezek a magyar gyakorlatból sem hiányoztak, swap-programokat az MNB már 2008 októberében meghirdetett. A devizalikviditás-nyújtás az „új MNB” eszköztárába is bekerülhet, de ehhez az EKB-val, esetleg a svájci jegybankkal közös programok kellenének.

A Fed mennyiségi lazítási programjai az állampapír-hozamok és a jelzáloglevél-hozamok leszorításával a befektetőket a kockázatosabb eszközök vásárlása felé próbálják szorítani. Ezt az NGM szerint magyar piacon nehéz megismételni, hiszen a jelzáloglevél-piac kicsi, vállalatikötvény-piac pedig gyakorlatilag nem létezik. (Az MNB 2010-ben indított egy jelzáloglevél-programot, amely azonban "érdeklődés hiányában" még abban az évben lezárult.) A következő logikus lépés a Fed részéről a részvényvásárlás lehet - ez az MNB esetében sem zárható ki, bár kérdéses, hogy mekkora lendületet adhat a gazdaságnak, ha "állami" részvények parkolnak a jegybanknál.

A reálgazdaságot közvetlenül befolyásoló lépések közül a minisztérium számára a Bank of England "funding for lending" programja emelhető ki, amelynek keretében a pénzintézetek kedvező feltételekkel kapnak finanszírozást, amennyiben abból lakásépítéseket, kisvállalatokat hiteleznek. A tapasztalatok nem túl biztatóak – de nem zárható ki hasonló konstrukció Magyarországon sem - ismerteti a Világgazdaság.