A Fed mennyiségi lazítási programjai az állampapír-hozamok és a jelzáloglevél-hozamok leszorításával a befektetőket a kockázatosabb eszközök vásárlása felé próbálják szorítani. Ezt az NGM szerint magyar piacon nehéz megismételni, hiszen a jelzáloglevél-piac kicsi, vállalatikötvény-piac pedig gyakorlatilag nem létezik. (Az MNB 2010-ben indított egy jelzáloglevél-programot, amely azonban "érdeklődés hiányában" még abban az évben lezárult.) A következő logikus lépés a Fed részéről a részvényvásárlás lehet - ez az MNB esetében sem zárható ki, bár kérdéses, hogy mekkora lendületet adhat a gazdaságnak, ha "állami" részvények parkolnak a jegybanknál.
A reálgazdaságot közvetlenül befolyásoló lépések közül a minisztérium számára a Bank of England "funding for lending" programja emelhető ki, amelynek keretében a pénzintézetek kedvező feltételekkel kapnak finanszírozást, amennyiben abból lakásépítéseket, kisvállalatokat hiteleznek. A tapasztalatok nem túl biztatóak – de nem zárható ki hasonló konstrukció Magyarországon sem - ismerteti a Világgazdaság.
Ezt akarja Matolcsy György a jegybanktól - újabb részletek
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a jegybanknak pontosan azokkal az eszközökkel kellene támogatnia a növekedési fordulatot, amelyekkel a Fed, az EKB és a Bank of England él.
A testület Volodimir Zelenszkij béketerve mellett kívánt állást foglalni, de a magyar vétó miatt ez nem sikerült. A többi béketerv belefoglalását a dokumentumba a testület elutasította. 
