Donald Trump amerikai elnök (Kép forrása: MTI/AP/Evan Vucci)

Az IMF félévenkénti találkozója tegnap kezdődött Washingtonban. Az eddigi előadások, valamint a publikált anyagok szerint a világgazdaság komoly lassulásba kezdett, amely egyenesen egy recesszióba torkollhat. Krisztalina Georgieva, az IMF új vezetője kiemelte, hogy két éve a világgazdaság összehangolt föllendülésben volt, közel 75 százaláka emelkedő trendben. Ma viszont a világgazdaság 90 százaléka esetében alacsonyabb növekedéssel számolnak, szinkronizált globális lassulást tapasztalhatunk.

Georgieva rámutatott, hogy a kereskedelmi konfliktusok eszkalációja a világgazdaság növekvő „töredezettségéhez” vezetett. A kereskedelmi konfliktusok összesített hatásaként a növekedés jövőre 700 milliárd dollárral lehet alacsonyabb, amely a világgazdaság mintegy 0,8 százalékának felel meg és amely a svájci nemzetgazdasággal egyenlő nagyságrend.

Jegybankok ellőtt puskaporral

A Wall Street Journal is kiemeli, hogy az USA-Kína és a USA-EU kereskedelmi viták is elbizonytalanítják a befektetőket. „A multinacionális vállalatok, amelyek az elmúlt negyedszázadban felépítették beszállítói hálózataikat világszerte, egyre inkább visszafogják befektetéseiket, amíg nem látnak tisztábban, hogy a vámok alakulása miképpen hat a költség- és profitrátájukra.”

A The Economist cikke pedig arra figyelmeztet ennek kapcsán, hogy az USA, az eurózóna, az Egyesült Királyság és Japán jegybankjainak mérlegfőösszege már meghaladja összesített GDP-jük 35 százalékát. Japán esetében a jegybank finanszírozza az államadósságot, amely már elére a GDP 240 százalékát. A színfalak mögött az uralkodó körök attól tartanak, hogy egy komolyabb globális recesszió esetén a jegybankoknak már nem lesz puskaporuk a helyzet kezelésére és maguk is belerántódnak a pénzügyi válságba.

Káncz Csaba

Az amerikai társadalmi különbségek visszaütnek

Ray Dalio, a világ legnagyobb hedge fundjának, a 150 milliárd dollárt kezelő Bridgewater Associatesnek a vezetője, a minap történelmi kitekintést is adott a mostani helyzettel kapcsolatban. Dalio szerint a történelmi léptékben is páratlan társadalmi különbségek az USA-ban a populista jobb- és a populista baloldal felemelkedéséhez vezetett. Ez a jövő évi választási kampányban már olyan szintre hevülhet ideológiailag, amely az 1930-as évek végének fasiszta-kommunista összecsapásaira fog emlékeztetni.

Dalio szerint a világ országai egyre inkább választásra kényszerülnek, hogy az USA vagy Kína szövetségesei lesznek-e. Ez számos esetben úgy csapódik le, hogy gazdaságilag inkább Kína partnerei lennének, katonailag pedig inkább Washingtoné. Dalio felhívja a figyelmet, hogy Kína katonai képességei – beleértve a kibertérben – gyorsan növekednek, így különösen Ázsiában csendes térnyerésben vannak. A 2020-as amerikai elnökválasztás fogja aztán eldönteni, hogy milyen irányba haladnak tovább a kétoldalú kapcsolatok.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)