Hetedig éve állítja össze a Financial Times a 19 legjelentősebb európai gazdaság vezetőinek rangsorát, a lap által felkért szakértő zsűri tagjai a politikai (országon belüli és nemzetközi porondon való szereplés), a gazdasági teljesítmény (hogyan képesek egyensúlyt teremteni az államháztartás konszolidációja és a növekedés támogatása között) valamint a hitelesség alapján rangsorolják az európai pénzügyminisztereket.
A nagy túlélő visszaelőzött
| Bár többen vitatják a lista "korrektségét", az eredményre sokan figyelnek. A módszertant illetően a lap meg is jegyzi, "mint mindig, lehet, hogy ez nem felel meg mindenkinek, hiszen ebben az osztályozási rendszerben vannak önkényes elemek is". |
Másodszor vezeti a rangsort a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble - ő két éve is első volt -, mögötte svéd kollégáját találjuk, a tavalyi győztes Anders Borgot, a bronzérem pedig egy régiós versenytársunk pénzügyminiszterének jutott, a lengyel Jacek Rostowskinak.
Az idei év pénzügyminisztere egyike a legrégebben tevékenykedő európai vezetőknek, Schäuble három évtizede tartozik a német politika élvonalához, "eddigi munkájának gyümölcsét az idei évben aratta le" - írja a lap. "Minden más kollégájánál többet tett az egységes Európa megteremtéséért" - mondta róla az egyik zsűritag, Erik Nielsen, az olasz UniCredit bank vezető közgazdásza. Schäuble munkássága kapcsán az FT cikke megjegyzi, hogy válságkezelési munkásságában vannak vitatható elemek, de Gilles Moec, a Deutsche Bank elemzőjke szerint "Berlin hűvössége mellett vitathatatlan, hogy Schäuble igen konstruktív szerepet vállalt fel".
A politikai teljesítmény volt idén a mérvadó
|
| Matolcsy Wolfgang Schaubléval Budapesten (archív) |
A rangsort vezetők helyezésüket főleg politikai teljesítményüknek köszönhetik, a hitelesség tekintetében inkább a középmezőny aljához tartoznak ugyanis. A rangsorban régiós versenytársaink közül többen is jól szerepeltek. Nemcsak Rostowski "összetett" harmadik helyéről van szó, a gazdasági teljesítményt tekintve az FT által felkért zsűri Peter Kazimirt, Szlovákia pénzügyminiszterét találta a legjobbnak, míg cseh kollégája, Miroslav Kalousek a hitelesség tekintetében végzett az első helyen (holtversenyben Steven Vaneckere, belga miniszterrel). Több mint érdekes - és egyben rávilágít a módszertani problémákra is-, hogy míg Kazimir nyújtotta a legjobb gazdasági teljesítményt, addig hitelesség tekintetében Matolcsy György mögött végzett.
A sor végén Matolcsy
A magyar nemzetgazdasági miniszter az utolsó előtti helyet szerezte meg, a zsűri szerint a 19 pénzügyminiszter közül Matolcsy nyújtotta a legrosszabb politikai teljesítményt, a hitelességi rangsorban pedig a 17., míg a gazdasági teljesítményt értékelő ranglistán a 11. helyen zárt. Ez összességében a 18. helyre volt elegendő, a legrosszabb európai gazdasági vezető a spanyol Luis de Guindos lett. Róla a lap megjegyzi, hogy csak nem rég lépett hivatalba, és még nem volt ideje bizonyítania a piacoknak, hogy képes fordulatot végrehajtani a spanyol gazdaságban.
|
| A számok a helyezést jelölik. Forrás: FT |
Nem érdemelnek dicséretet
|
| De Guindos még nem bizonyított |
De Guindos előtt a példa az idei csúcsugró, az olasz Vittorio Grilli lehet, aki tavaly a 18. volt, idén viszont már a 8. helyen szerepel, a zsűri nála is elsősorban a politikai teljesítményt díjazta (ebben a rangsorban az 5., a gazdasági rangsorban azonban így is a 15.).
Az "új fiúk" közül nem mindenki kezdett amúgy gyengén, a november 5-én hivatalba lépett holland Jan Kees de Jager nyomban a 11. helyen találta magát. És ha már fiúk, a listán idén két nő található csupán: Jutta Urpilainen finn pénzügyminiszter-asszony a negyedik, míg a sógorok színeiben a Matolcsy-csomagot nemrég megvédő Maria Fekter a 14. helyen zárt.
A lap által megkérdezettek egyes szakértők szerint az európai pénzügyminiszterek munkája egyáltalán nem érdemel dicséretet, a Re-Define tanácsadó cég munkatársa, Somny Kapoor szerint Európa gazdasági vezetői még mindig nem találtak választ a rendszer szintű válságra. Michael Heise, az Allianz vezető közgazdásza szerint "talán az uniós pénzügyminisztereket együtt kellene díjazni (az idei Nobel-békadíjhoz hasonlóan, amit az EU kapott), de nem azért, hogy fenntartsák a békét és a szabadságot, hanem hogy tovább folytassák a közös munkát, újabb feszültségek gerjesztése nélkül".
2020 óta van érvényben. 
