Hogyan lett a kétharmadból 90%-os siker?

A Kormányszóvivői Iroda válaszolt az Európai Bizottság mai döntéseit kommentáló kormányzati reagálások kapcsán felvetett néhány kérdésünkre. Délután Szijjártó Péter és Giró-Szász András egy közös, szűk szavú közleményt juttatott el szerkesztőségünknek, melyben úgy fogalmaztak "a kormány örömmel értesült arról, hogy az Európai Bizottság az általa kezdeményezett ügyek 90 százalékában elfogadta a magyar válaszokat". Csakhogy a 90% sehogy sem jött ki, így megkérdeztük az érintetteket, mire is gondolnak pontosan.

A kormányszóvivő irodája azt a tájékoztatást adta, hogy "az Európai Bizottság által felvetett kérdések túlnyomó többsége a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozott. Mivel ezeket nem léptetik második fázisba, így jön ki az említett arány". A korábban kiküldött közlemény azonban nem pontosan így fogalmazott. Tegyük tisztába a dolgokat.

Az Európai Bizottság három ügyben indított Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárást, ezeket gyorsított eljárásban folytatja le (a feleknek a szokásos két hónap helyett egy hónap áll rendelkezésre a válaszadásra): a bírák korai nyugdíjazása, az adatvédelmi biztos és az MNB függetlensége ügyében. E három eljárásról jelentette be ma az Európai Bizottság, hogy ezek közül kettő a következő szakaszba lép, míg az MNB-vel kapcsolatos eljárásról nem döntöttek, mert újabb információkat kértek be Budapesttől. Ezzel azonban ez az eljárás sem zárul le hivatalosan, nem véletlenül kért még adatok Brüsszel. Az MNB-vel kapcsolatban a Bizottság 6 aggályt fogalmazott meg, ezek közül a kormány 5-re adott megnyugtató választ, míg az MNB-elnök fizetése továbbra is vita tárgya. Ahogy korábban írtuk, így sem jön ki a 90%, de legalább közelítünk hozzá (5/6=83%). Valójában a gyorsított eljárásban tárgyalt ügyek kétharmada újabb szakaszba lépett, egyharmaduk pedig nem zárult meg le pontosan.