Illusztráció.
Az Európai Bizottság kedden bemutatta új iparstratégiáját, amely kicsiktől nagyokig hangsúlyozottan az európai ipar összes szereplőjének segédkezet kíván nyújtani a gazdasági modellváltásban, aminek a klímasemlegesség és a digitális átállás szab irányt, és mindezt úgy, hogy az európai ipar továbbra is a versenyképesség élvonalában maradjon globálisan.
A négy különböző kezdeményezésből (új iparstratégia, új kkv-stratégia, belső piaci integráció erősítése, új cselekvési terv a körforgásos gazdaságról) álló csomag újszerűségét Brüsszel abban látja, hogy az az európai értékekben és a szociális piacgazdaság hagyományaiban gyökerezik.
„Európa rendelkezik a legerősebb iparral a világon. Üzleti vállalkozásaink – legyenek nagyok vagy kicsik – munkahelyeket, jólétet és stratégiai önállóságot biztosítanak. A zöld és a digitális átállás megvalósítása, és egy geopolitikai helyzetben a külső kitettség csökkentése radikális változást tesz szükségessé. És ennek most kell elkezdődnie” – szögezte le Thierry Breton, az egységes piacért felelős francia biztos.
Az új európai iparstratégia hármas célt követ. Ezek: az európai ipar globális versenyképességének a fenntartása, az EU-n belül és azon kívül azonos játékszabályok mellett, az üvegházhatást okozó gázok zéró nettó kibocsátásának (a klímasemlegességnek) az elérése 2050-ig, és Európa digitális jövőjének a formálása.
A Bizottság ezen célok elérésére a stratégiáról szóló keretdokumentumban több kezdeményezést is bejelentett. Ezek a következők:
-
Az európai technológiai szuverenitás megőrzése érdekében cselekvési terv elfogadása a szellemi tulajdon tárgyában (többek között a szellemi tulajdon nagyobb fokú védelme a lopásokkal szemben).
-
Az uniós versenyjogi szabályok már folyamatban lévő felülvizsgálata, többek között a cégfúziós szabályokra és az állami támogatási irányelvek helytállóságára vonatkozóan.
-
A Bizottság 2020 közepéig Fehér Könyvet tesz le az asztalra, amely a belső piacon tevékenykedő külföldi cégeknek juttatott versenytorzító szubvenciókra, az uniós közbeszerzési piachoz és uniós forrásokhoz való külföldi hozzáférésre fókuszál.
-
Az energiaintenzív iparágak korszerűsítésére és kibocsátásának csökkentésére irányuló átfogó intézkedések (energiahatékonyság javítása, a fenntartható és okos mobilitás támogatása stb.)
-
Európa ipari és stratégiai önállóságának megerősítése a stratégiailag fontos nyersanyagok és gyógyszerek ellátásának biztosítása révén.
-
Az ipar dekarbonizációjának felgyorsítása érdekében „tiszta hidrogén szövetség” létrehozása az akkumulátor szövetség mintájára.
-
A zöld közbeszerzést előmozdító új jogalkotás és iránymutatások kezdeményezése.
A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó új stratégia három pillérre épül. Az első a kkv-k segítségére kíván lenni a zöld és a digitális átmenet során jelentkező kihívások kezelésében (képességépítés). A második a kkv-k működését és növekedését nehezítő szabályozói és gyakorlati akadályok lebontása. A Bizottság egy külön uniós megbízott kinevezését is tervezi, aki a kkv-kal kapcsolatos erőfeszítéseket európai szinten koordinálná. A harmadik láb pedig a kis- és közepes méretű, valamint a start up vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való könnyebb hozzáférése.
A tervek között szerepel egy, a kkv-k európai piacra jutását megfinanszírozó alap létrehozása, vagy az InvestEU programon belül egy olyan finanszírozási kezdeményezés elindítása, ami a nők által vezetett cégeket támogatná.
Egy külön dokumentumban a Bizottság leltárt készített azokról a nemzeti korlátozásokról, amelyek az üzleti szereplők számára megnehezítik az egységes piacban rejlő potenciálok kihasználását. Ezeknek az akadályoknak a lebontása egy parlamenti tanulmány szerint 713 milliárd euró hasznot termelne az évtized végéig.
Brüsszel egy tagálamokkal közös munkacsoport létrehozását is belengette, amely a belső piaci szabályok hatékonyabb végrehajtását tenné lehetővé. A testület a kötelezettségszegési eljárásokat is fel kívánja gyorsítani, mert azok elhúzódása megítélése szerint károkat hátráltatja az egységes piac működését.
A csomag negyedik, körforgásos gazdaságról szóló új cselekvési tervét szerdán mutatja be az Európai Bizottság.
Továbbra sem világos, milyen útvonalon érkezhet az orosz elnök, Romániát mindenesetre nem keresték az ügyben. 
