MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Pintér Sándor belügyminiszter tíz jogszabályt módosító - összegző módosító javaslattal kiegészített - előterjesztését fideszes, KDNP-s és jobbikos képviselők 140 igen szavazatával, 33 MSZP-s, LMP-s, DK-s, Együttes, illetve PM-es nem ellenében hagytak jóvá a Házban.

Új jogi kategória

A törvény bevezeti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, ezt az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, miniszteri javaslatra a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatják. Az ilyen válsághelyzet kezeléséhez - kártalanítás ellenében - ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyont.

Tranzitzónákat alakítanak ki

Az államhatártörvény módosításával azokon a határszakaszokon, amelyeket a leginkább érint a tömeges bevándorlás, úgynevezett tranzitzónákat alakíthatnak ki, ahol a nagy számban érkező migránsokat mindaddig elhelyezhetik, amíg lefolytatják a menekültügyi eljárásukat. A kormányoldal képviselői többször is jelezték, hogy a déli határon a tranzitzónák csak Szerbia felé lesznek nyitottak. E zónák miatt 60 méteresre bővítik azt a határ menti sávot, amelyen belül az ingatlanok közérdekű használati joggal terhelhetők, amiért pedig kártalanítás jár.

Gyorsabb eljárás

A sok kérelem megfelelő kezelése érdekében speciális, még a tranzitzónában tartózkodás alatt lefolytatható eljárást is bevezetnek, amivel összefüggésben változtattak a polgári perrendtartási törvényen is. A speciális eljárásban a menekültügyi hatóságnak soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül kell döntenie a kérelem elfogadhatóságáról. Fontos szabály, hogy a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot igénylőkkel szemben.

Változás továbbá, hogy a menekültügyi eljárásban a bíróság a szakhatóság döntését nem változtathatja meg, de a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárást írhat elő.

Az útdíjtörvény módosításával biztosították, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésébe bevont - 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, ezáltal útdíjköteles - járművek feladatuk ellátása során mentesüljenek a díjfizetés alól.

Bűncselekmény a kerítés megrongálása

Jelentős tétel a törvénycsomagban a Btk., a büntetőeljárási és a büntetések végrehajtásáról szóló törvény módosítása. Ezek alapján önálló büntetőjogi tényállás lesz a Btk.-ban a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Ezek elkövetése esetén a szabadságvesztés mellett - bizonyos esetekben halasztó hatállyal - a kiutasítás büntetését is mindenképpen ki kell szabni. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben ezekben az ügyekben minden mást megelőzően kell majd a büntetőeljárást lefolytatni.

Szigorúbban büntetik az embercsempészetet

Szigorodik az embercsempészet büntetése is, amiért akár húsz év is kiszabható lesz. Tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel az embercsempészés szervezőit, irányítóit lehet majd büntetni. Az embercsempésztől a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont el kell kobozni.

Ezeken felül változik a termőföld-, a környezetvédelmi és az építésügyi törvény is, utóbbi kiterjeszti az egyedi szabályozási lehetőséget válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények létesítésére. Így például ilyen válsághelyzetben építési tilalom alá eső területen is lehet nemzetbiztonsági célú építményt létesíteni. Szintén ez a jogszabály mondja ki, hogy tömeges bevándorlási válsághelyzetben a kormány rendeletben meghatározhatja a területfelhasználás és -beépítés feltételeit.

A törvénycsomag rendelkezései a kihirdetést követő napon, illetve szeptember 15-én lépnek hatályba.