|
| MTI Fotó: Németh György |
Eddig volt jó az alacsony bérszínvonal, és nem tovább
A mai magyar gazdaság egyik fő problémája, hogy tartósan alacsony bérszintre „sikerült” beállni. Ez elsőre jónak tűnhet a vállalkozások számára, hiszen az alacsonyabb bértömeg kifizetésével látszólag növekedett versenyképességük.
Ugyanakkor azonban az alacsony bérek azzal jártak, hogy emiatt megnövekedett az elvándorlás nem csupán a szakmák között, hanem országon belül és legfőképpen azon kívül. Ha pedig nincs munkaerő, akkor az azonnali és elhúzódó válságot okoz egyes ágazatokban.
A válság kezelésére a Policy Agenda összesítése szerint három eszköze van a kormánynak:
- külföldről munkaerő „importálása”,
- vállalkozói járulékok csökkentése (olcsóbb foglalkoztatás),
- munkavállalók bérének általános növelése (minimálbér emelése, szja csökkentése).
|
Nincs elég munkaerő Magyarországon? Ennyi pénzért nem csoda Mi történik a magyar munkaerőpiacon? Miért maradna bárki is Magyarországon dolgozni, mikor egy átlagos nyugat-európai minimálbér 370 ezer forint körül mozog? Van lehetőség a bérek emelésére? Mi a feladata ebben a helyzetben a kormánynak és mi az MNB-nek? Miért pont most és miért ilyen hirtelen szívódik fel a munkaerő az országból? Korábban a Privátbankár.hu szakértője, Fellegi Tamás járta körül az okokat és a lehetséges megoldásokat >> |
Jönnek az ukránok?
Nyilvánvaló, hogy a külföldi munkaerő „beengedése” politikai okokból vállalhatatlan a kormány számára. Még akkor is, ha nem Európán kívülről - azaz nem a menekültválság miatt más kontinensről - érkezőkből válogatnának munkaerőt, hanem a környező országokból. Ezen országok közül pedig elsősorban Ukrajna jöhet számításba. Az ottani háborús helyzet - a keleti országrész összeomlott gazdasága - miatt triviálisnak tűnik, hogy olcsó, tömeges munkaerő érkezzen az országba.
Ez alapvetően nem az ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkezőket jelenti, hiszen számukra nem kell külön munkavállalási engedély sem. A foglalkoztatottak számának növekedésében benne vannak azok is, akik Kárpátaljáról magyar állampolgársággal rendelkezve áttelepültek Magyarországra, (és ez a növekmény elvileg a statisztikákban sem jelenik meg).
A kormány tehát az ukránoknak a magyar munkaerőpiacra történő beengedése során nem érvelhet azzal, hogy a határon túl élő magyarokkal oldaná meg a hazai munkaerőhiányt. Feltehetőleg ez a politikai megfontolás késztethette a kormányt arra, hogy kihátrált a nemzetgazdasági miniszter korábbi kijelentéséből, amely szerint külföldi munkaerővel kell/lehet kezelni a munkaerőhiány okozta problémákat.
A külföldi munkaerő beengedése pedig nem csak politikai okokból védhetetlen, hanem amiatt is, hogy ennek a bérek emelkedésére negatív hatása lenne. Azaz a most sem túl „magas” bérszínvonalat az alacsony kereseti sávban még inkább visszafogná.
Mire jó a járulékcsökkentés?
A második megoldási lehetőség - amely mellett láthatólag letette a „garast” a kormány - ha csökkentik a munkavállalók után a foglalkoztató által fizetendő járulékokat. Ezzel a vállalkozásoknál többletforrás szabadul fel, amely révén növelhetik a béreket.
A Policy Agenda szerint ezzel az eszközzel két probléma is van. Egyrészt nem jelent általános béremelést, hiszen nem a munkavállalók nettó keresetét növeli meg automatikusan, hanem elvi lehetőséget teremt a munkáltatónak a bér emelésére. Természetesen ahol munkaerőhiány van, ott a cégek az így kapott „ajándékpénzt” béremelésre, vagy új dolgozók felvételére fogják fordítani. Más területeken azonban nem feltétlenül erre fordítják a felszabaduló forrást.
Ennek hatására a nehéz helyzetben lévő ágazatokban persze kezelni lehet a munkaerőhiányt és a bérfeszültséget, de ezzel együtt a munkaerő más területekről át fog átvándorolni ide. Így például nem a kereskedelemben lesz munkaerőhiány, hanem például más olyan ágazatokban (akár az egészségügyben is), ahol a bérek emelkedése nem következik be.
A másik probléma, hogy a járulékcsökkentésből megmaradó összeg, még ha teljes mértékben bérek emelésére is fordítja a munkáltató, nem teljes egészében jelenik meg a munkavállaló bérében. Amennyiben az átlagbérrel számolunk, akkor a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulási adó 27%-ról 20%-ra történő csökkentése kb. 18 ezer forint megtakarítást jelentene a munkáltatónak. Amennyiben ezt béremelésként odaadják a munkavállalónak, azok ebből csak 10 ezer forintot fognak megkapni, míg 8 ezer munkaadói és munkavállalói adó járulékként az államkasszába kerül. Ez pedig csupán 6% alatti nettó emelést jelentene.
Általános béremelés
A harmadik út, hogy általános béremelést próbálnak elindítani - ezt a kormány nem vetette fel. Azaz nemcsak a piacra bíznák a munkaerőhiány miatti válság kezelését, hanem minden területen megpróbálnának a bérnövekedésre nyomást gyakorolni.
A kormány három területen tud beavatkozni a folyamatokba. Egyrészt a közel 200 ezer közfoglalkoztatott esetében, ahol a bérük nem éri el a minimálbér összegét sem. Másrészt a minimálbér és a garantált bérminimum meghatározásával, mivel ott jogszabályban tudja meghatározni annak mértékét. Harmadsorban pedig a közszféra és az állami vállalatok dolgozóinak bérszínvonal alakításával.
Úgy tűnik, hogy a kabinet erre az útra nem akar lépni. Az ősz egyik fontos kérdése, hogy a gazdasági szereplők, illetve a szakszervezetek milyen nyomást tudnak kifejteni és kinek az akarata győz - írja a Policy Agenda.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
