A demokráciák színe-java
A Reuters szerint sok ország jelezte aggodalmát, melyek közül konkrétan Indiát, Dél-Koreát, Japánt és Mexikót nevezték meg. Amerikai illetékesek elmondták: nekik meglehetősen szokatlan, hogy a külföldiek beleavatkoznak a választási folyamat ezen viszonylag kezdeti fázisába. Kérdés, hogy Amerika maga hogy látja a dolgot, talán ők nem izgatják magukat menet közben, de kívülről valóban roppant aggasztónak tűnik, hogy egy Le Pen vagy Jörg Haider módjára viselkedő alak lehetne a világ vezető demokráciájának az elnöke.
Néhány ország, mint Kanada, Mexikó, Franciaország vagy Nagy-Britannia magas rangú politikusai nyilvános megszólalásaikban is bírálták a xenofób elnökjelöltet. A német alkancellár, Sigmar Gabriel egyenesen úgy minősítette Trumpot, mint fenyegetést a békére és a jólétre. Egy mexikói diplomata szerint Trump kijelentései rasszisták, a mexikói „berlini fal” építésére vonatkozó elképzelése pedig abszurd. Néhány európai és közel-keleti diplomata pedig muszlimellenes kijelentéseiért bírálta, melyek a békés muszlimok számára igen sértőek, és a dzsihadisták malmára hajtják a vizet.
Mint 80 éve
Trump december 7-i kijelentése keltett először felzúdulást, mikor közölte, hogy egyszerűen megtiltaná muszlimok belépését Amerikába, de azért az amerikai muszlimok hazajöhetnek, ha kiutaztak, és pl. a sportversenyekre érkező muszlim résztvevők is beléphetnének. Nagyjából úgy hangzik, mint Hitlernél az 1936-os berlini olimpia idején.
A külföld amiatt is aggódik, hogy Amerika elszigetelődne Trump elnöksége alatt, miután jelezte, hogy felrúgná a kereskedelmi egyezményeket. Egy NATO tisztviselő szerint az európai politikusok hitetlenkedve és egyre növekvő aggodalommal, esetenként pánikba esve nézik Trump felemelkedését. A legkevésbé Amerikától várná a világ, hogy egy ilyen ember egyáltalán a közelébe kerülhet az elnökségnek.
Hitler és Mussolini
E sorok írása közben szólalt meg a mexikói elnök, és nem fogta vissza magát. Közölte, hogy Mexikónak esze ágában sincs a kerítésépítés költségeit vállalni, ahogy ezt Trump szeretné. Támadta Trump kampányának populizmusát, mely a bonyolultabb kérdésekre rendkívül egyszerű válaszokat ad. A helyzetet ő is a 80 évvel ezelőttihez hasonlította: akkor is voltak, akik egy adott szituációban, mondjuk egy gazdasági válság után kihasználva a helyzetet, hasonló populizmus útján kerültek hatalomra. Konkrétan Mussolinit és Hitlert említette, hozzátéve, hogy ami az után következett, azt jó lenne most elkerülni.
Amerika választóinak most fel van adva lecke. Ezúttal már nem csak belpolitikai kérdés, hogy egy olyan embert, akit a világ szörnyetegnek tart, megválasztanak-e saját elnöküknek.
Richard Nixon elnöktől George W. Bushig több amerikai elnök alatt is szolgált. 
