Kína nagy napja – feszült légkörben kezdődik a kommunisták kongresszusa

Hszi Csin-ping kínai elnök beszédet mond a Kínai Kommunista Párt XIX. kongresszusának megnyitóján a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2017. október 18-án. (MTI/EPA/Vu Hong)

Ma kezdődik Kína idei legfontosabb politikai eseménye. A Kínai Kommunista Párt XIX. kongresszusa egy hétig tart, és páratlan képet nyújt majd Ázsia legerősebb hatalma elkövetkező öt évének erőviszonyaira vonatkozóan. A kongresszus a várakozások szerint tovább erősíti Hszi Csin-Ping elnök abszolút uralmát, sőt egyesek már szinte koronázási ünnepségről beszélnek.

Minden nagyon szép – ja, mégsem

A kongresszus rendkívül feszült nemzetközi légkörben zajlik, hiszen Kína szövetségese, Észak-Korea és az Egyesült Államok között már napi szinten zajlanak a háborús fenyegetőzések. A kínai gazdasági adatok Patyomkin falujának paravánja mögött is aggasztó folyamatok zajlanak. Charlene Chu, a kínai pénzügyi folyamatok szakértője szerint a bankrendszer nem teljesítő hiteleinek aránya valójában 34 százalékon áll, ellentétben a hivatalosan kommunikált 5,3 százalékos aránnyal. A kínai vállalati szektor a világon a legeladósodottabb, a GDP 170 százalékét kitevő adósság-állomány alatt nyög. Az elképesztő eladósodottsági szintek vezették arra a Standard and Poor’s hitelminősítőt, hogy 18 év után első alkalommal a múlt hónapban leminősítette Kína adósság-besorolását.

Hszi elnök egyszerre kínai nacionalista és elkötelezett maoista. Erősen hisz abban, hogy a kommunista pártnak vaskézzel kell kézben tartania a hatalmat és az ország erőforrásait, hogy elkerülje a szovjet kommunista párt sorsát. A kommunista állambiztonság ennek megfelelően semmit sem hagyott a véletlenre és az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb tisztogatása jegyében több ellenzéki aktivistát a kongresszus idejére a főváros elhagyására szólított fel.

Elnökhöz hű katonaság kell

Hszi tartja magát Mao Ce-tung néhai elnök 88 évvel ezelőtt kidolgozott katonai doktrínájához, miszerint a Kínai Néphadsereg (PLA) nem az ország fegyveres ereje, hanem a kommunista párté. Az utóbbi pár évben elképesztő tisztogatások zajlottak – több esetben korrupciós vádakkal - a PLA soraiban, amely 4000 tiszt és több, mint 100 tábornok eltávolításával járt. Csupán ebben az évben kirúgásra került mind a szárazföldi, mind a haditengerészeti, mind a légierő, mind pedig a rakéta-erők főparancsnoka, és repült az öt területi főparancsnok közül három. Példátlan módon a kongresszusra delegált 300 PLA delegált 90 százaléka most vesz részt először ilyen eseményen.

Az elnök már tavaly átvette a főparancsnoki pozíciót Kína parancsnoki központjában (Joint Operations Command Center) és ezzel a PLA műveleti parancsnoka lett háború esetén. Hszi már eddig is elnöke volt a Központi Katonai Bizottságnak, amely a hadsereget ellenőrzi. Hszi 2012-es hatalomra kerülése óta egy elképesztő hatalmi koncentrációt hajtott végre és olyan hivatalos titulusokat gyűjtött be, mint a Kommunista Párt főtitkára, a Kínai Népköztársaság elnöke, a Központi Katonai Bizottság elnöke, a Nemzetbiztonsági Bizottság vezetője és az átfogó államháztartási reformcsoport feje.

Káncz Csaba

Elbizonytalanodott pekingi kommunisták

Hszi új katonai pozícióival azt a világos üzenetet küldi politikai ellenfelei számára, hogy a hadsereg mögötte áll. De sokak szerint a beteges pozíció-halmozás inkább a gyengeség, mint a magabiztosság és erő jele. A kínai kommunista vezetés ugyanis manapság kifogyott az ideológiai töltetből. Mao Ce-tung 1976-os halála után a kínai vezetők az ország jólétének folyamatos növeléséhez kötötték a kommunista párt legitimitását.

Ennek a korszaknak azonban belátható időre befellegzett és az elbizonytalanodott pekingi vezetés egyre inkább a Nyugat-ellenes propagandában valamint a Dél-kínai-tengeri hatalmi játszmákban akarja felépíteni új identitását. Az ’Egy Övezet Egy Út’ projekt Hszi elnök szívügye, de az egyelőre jórészt még a tervasztalon van. Trump elnök pedig egyelőre keserédes ajándéknak bizonyult Peking számára: egyoldalról Washington bezárkozó hajlama kereskedelmi és klímapolitikai téren teret nyit Kína számára globálisan, de kardcsörtetése Észak-Koreánál egyelőre beláthatatlan biztonságpolitikai kihívást jelent Pekingnek.

Káncz Csaba jegyzete