|
| Az EP strasbourgi épülete. EPA/PATRICK SEEGER |
Háborút indítottak tegnap az EU-párti erők az EU-ellenes erők ellen az Európai Parlamentben (EP) azáltal, hogy blokkolták számos képviselőjük megválasztását a bizottsági pozíciókba.
Húsz bizottság a tét
Az EP-képviselők egy elnököt és négy alelnököt választottak volna meg a húsz állandó szakbizottság élére, amely során figyelembe kellett volna venniük a parlamenti erőviszonyokat, azaz a május végi EP-választás végeredményét.
A bizottságok összetételének, amennyire csak lehetséges, tükröznie kell a Parlament összetételét
– áll az Európai Parlament eljárási szabályzatában. Úgy tűnik azonban, hogy ez az elv számos esetben nem érvényesülhetett a szociáldemokrata, liberális és zöld politikusok "vétója" miatt.
Leszavazott EU-szkeptikusok
A Politico szerint például a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság elnöki pozíciójára az Identitás és Demokrácia (ID) frakció (ide tartoznak a nacionalista pártok, például az olasz Liga és a francia Nemzeti Tömörülés) a francia Maxette Pirbakast jelölte, megválasztását azonban négy EU-párti erő blokkolta. Végül a néppárti Norbert Linst választották meg elnöknek. Pirbakasból alelnök sem lehetett, a szavazást későbbre halasztották.
Az EU-párti képviselők azt is megakadályozták, hogy az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójához tartozó volt lengyel miniszterelnök, Beata Szydlo legyen a Foglalkoztatás és Szociális Ügyek Bizottság elnöke. Ebben a testületben az összes vezető megválasztását elhalasztották.
Szintén leszavazták a Nemzeti Tömörülés képviselőjét, Gilles Lebretont, akit a Jogi Ügyek Bizottság elnöki tisztségére jelölt frakciója. A pozíciót végül Lucy Nethsingha brit liberális képviselő kapta meg.
Ez az egyetlen parlament Európában, amely a minimális reprezentációt sem garantálja a kisebbségeknek
– mondta az ID-frakció egyik tagja saját helyzetükre utalva, és hipokritának nevezte az EU-párti képviselők magatartását. Képviselőcsoportja poszt nélkül maradt, az ECR végül egy elnöki és hét alelnöki pozíciót kapott.
Alulreprezentált erők
A történtek azért is kelthetnek visszatetszést, mert a nacionalista, radikális pártok megerősödtek az EP-választáson: az ID-nek és az ECR-nek összesen 135 képviselője van – 27-tel több, mint a liberális, integrációpárti Újítsuk meg Európát frakciónak.
Nem jobb a helyzetük az egyéb vezető tisztségeket tekintve sem.
Az eurószkeptikus és nacionalista erőknek jelenleg nincs alelnöki pozíciójuk a Parlamentben, ami figyelemre méltó tekintettel arra, hogy milyen számban képviseltetik magukat a Parlamentben. Ez azt jelenti, hogy egyetlen képviselőjük sem vezethet plenáris üléseket, és nincs képviseletük a Parlament Elnökségében, ahol a legfontosabb döntések születnek a Parlament munkájáról
– írja a Politico.
Részben a Fideszt is blokkolták
Ami a háború magyar vonatkozását illeti, a szociáldemokrata és liberális erők azt is előre jelezték, hogy a fideszes jelölteket sem támogatják a bizottságok alelnöki posztjaira.
Végül két kormánypárti politikus megválasztását tudták megakadályozni: Bocskor Andrea (kulturális és oktatásügyi bizottság, CULT) és Hidvéghi Balázs (állampolgári jogi, belügyi bizottság, LIBE) jelölése ügyében is későbbre lett halasztva a szavazás. Trócsányi Lászlót (alkotmányos ügyekkel foglalkozó bizottság, AFCO) sem választották meg alelnöknek, azonban az ő személyéig el sem jutottak az egyéb vitatott jelölések miatt.
Megszavaztak viszont két másik fideszes képviselőt: Deutsch Tamás a költségvetés-ellenőrző bizottság negyedik alelnöke, Gál Kinga a biztonság- és védelempolitikáért felelős szakbizottság második alelnöke lett. A szocialista Ujhelyi Istvánt pedig a közlekedéssel és idegenforgalommal foglalkozó szakbizottság harmadik alelnökének nevezték ki.
A parlamenti bizottságok – amelyek egyébként Brüsszelben tartják üléseiket – azért fontosak, mert beleszólnak a jogalkotásba, a plenáris ülésen megvitatandó módosításokat javasolnak, tárgyalócsoportokat neveznek ki a Tanáccsal folytatott jogalkotási tárgyalásokra, szakértői meghallgatásokat szerveznek és ellenőrzik a többi uniós intézményt.
Ellentámadás készül
Az EU-párti erők "vétói" miatt ellentámadásba lendülhetnek át az EU-szkeptikusok. A brüsszeli hírportál szerint Ryszard Legutko, az ECR vezetője kilátásba helyezte, hogy képviselőik nem fogják támogatni az Európai Tanács által múlt héten bejelentetett alkut az uniós vezetői posztok elosztásáról.
Lehetséges tehát, hogy nem szavazzák majd meg az Európai Bizottság elnöki posztjára jelölt Ursula von der Leyent. A német politikusról jövő héten fog voksolni az EP – egyelőre kérdéses, hogy meglesz-e a többsége.
Videókommentárunk Von der Leyen megválasztásának hátteréről és Orbán Viktor magyar kormányfő szerepéről:
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
