|
| Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes (Fotó: Reuters) |
Az olasz kormány nem változtat a költségvetési hiányra és a növekedésre vonatkozó irányzatokon a jövő évi büdzsé tervezetében, jóllehet az Európai Bizottság ennek felülvizsgálatára kérte Rómát - jelentette be Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes kedden késő este, röviddel a Brüsszel által szabott éjféli határidő lejárta előtt.
A kormány ülése után kiadott közleményben Salvini leszögezte, hogy a költségvetési hiánycél a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka marad, a növekedési irányzat pedig 1,5 százalék lesz, de növelik az eszközeladásokat, és körültekintően fogják figyelni a kiadásokat alakulását.
Hasonló szellemben nyilatkozott a kormány ülése után a másik miniszterelnök-helyettes, Luigi Di Maio, és fogadkozott, hogy a kabinet szilárdan ki fog tartani a megszorítás elleni tervei mellett. "A költségvetés nem fog változni sem az egyensúlyi tételekben, sem a növekedési előirányzatokban. Meg vagyunk győződve arról, hogy ilyen költségvetésre van szüksége az országnak, hogy újra lendületbe jöjjön" - mondta az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke.
Az M5S és koalíciós partnere, a Salvini vezette jobboldali Liga azon az állásponton van, hogy a kormány által tervezett büdzsé kellő lendületet ad majd a növekedésnek, és ezáltal csökkeni fog az államadósság és a költségvetési hiány is.
Fokozódó uniós nyomás
Az Európai Bizottság október 23-án az aggályosnak tartott jövő évi költségvetési tervezet módosítására szólította fel az olasz kormányt, kiemelve, hogy az abban szereplő számok közel sem felelnek meg a korábbi uniós ajánlásoknak és római kötelezettségvállalásoknak. A brüsszeli testület arra kérte Olaszországot, hogy három héten belül álljon elő egy módosított tervezettel, amely megfelel az uniós pénzügyminiszterek júliusban kiadott ajánlásainak. A Brüsszel által megszabott határidő kedd éjfélkor járt le. Ez volt a legelső alkalom, hogy az Európai Bizottság visszautasította valamelyik tagállam büdzsétervezetét.
Az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek (Eurogroup) november 5-i brüsszeli ülésén ugyancsak a költségvetési tervezet módosítására szólította fel az olasz kormányt. A miniszterek közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy osztják a brüsszeli testület értékelését.
Uniós tisztségviselők korábban arról számoltak be, hogy korrekció hiányában a bizottság a vártnál korábban, november 21-én túlzottdeficit-eljárást kezdeményezhet Olaszország ellen. Amennyiben ezt jóváhagyják a tagállamok pénzügyminiszterei decemberben, akkor pénzügyi szankciókat is elfogadhatnak majd. A büntetés összege elméletileg a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékát is elérhetné, s ez 3,4 milliárd euróra rúgó összeg lenne.
Az alapvető probléma, hogy az új olasz kabinet az elődjénél lényegesen magasabb költségvetési hiánycélokat tűzött ki a következő három évre, ráadásul be akarja fejezni a kiadások leszorítását célzó eddigi reformfolyamatot. Róma ezzel konfrontációs pályára helyezkedett az Európai Bizottsággal szemben, nyugtalanságot keltve egyúttal a pénzügyi befektetők körében. Egyes szakértők szerint a helyzet fokozhatja a piaci bizonytalanságot az euróövezet harmadik legnagyobb gazdaságának számító Olaszországgal szemben.
Nem jön ki a matek
A költségvetés a kormányzati kiadások 2,7 százalékos nominális növekedésével számol, miközben brüsszeli számítások szerint a növekedés csupán 1,2 százalékos lesz, a legalacsonyabb az EU-ban. A deficitet 2019-ben a GDP 2,4 százalékában szabnák meg, az előző kabinet által vállalt 0,8 százalékkal szemben, így háromszor nagyobb lenne a célszám. A rákövetkező évre vonatkozóan a kabinet 2,1 százalékos hiánnyal számol, míg a brüsszeli előrejelzés szerint a költségvetési hiány már jövőre eléri a GDP 2,9 százalékát, 2020-ban pedig 3,1 százalékos lesz, meghaladja a háromszázalékos uniós korlátot.
Giovanni Tria gazdasági és pénzügyminiszter szerint Brüsszel rosszul számol. Szerinte "öngyilkosság" lenne leszorítani a hiányt a korábban tervezett 0,8 százalékra. Mint fogalmazott, az országnak ki kell evickélnie a gyönge növekedés csapdájából.
Olaszország államadóssága a GDP 131 százaléka, ez a második legmagasabb az EU-ban, és több mint kétszerese a hatvan százalékos uniós plafonnak. Róma tavaly 65,6 milliárd eurót költött az államadósság kamatkiadásaira, ez a GDP 3,8 százaléka, amely megfelel az oktatásra fordított összegnek.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
