A termelékenység jelentősége
Dedák István, az Eszterházy Károly egyetem vezető kutatója szerint elértük a teljes foglalkoztatottságot, ami a növekedés gátja lehet, miközben az igazán fontos adat az egy foglalkoztatottra jutó GDP, azaz a termelékenység. Ez 2000-től 2008-ig erősen növekedett, azonban azóta stagnál, a GDP növekedését a foglalkoztatottság növekedése hajtotta az utóbbi években. Ráadásul a térségben is rosszul állunk a versenyképesség tekintetében, ezért a továbblépés már csak ennek növekedésével oldható meg.
A munkaerőpiac meglepetése
Balatoni András, az MNB monetáris politikai elemzésekért felelős igazgatója szerint a 2008-as válság után még általános volt az a félelem, hogy a válság utáni fellendülésben a munkanélküliség nem esik vissza a válság előtti szintre, hanem magasabb szinten stabilizálódik. Ez nem így lett, sőt szinte megszűnt a munkanélküliség azóta, amiben persze óriási jelentősége van a magas bérű országok munkaerőpiaca megnyitásának a magyar munkaerő előtt.
A munkaerőpiacra viszont óhatatlanul olyan munkaerő került be az utóbbi időben, akik esetleg sokáig nem dolgoztak, sőt erre mintát sem láttak családjukban, így érthető, hogy velük kezdetben nehéz termelékenységet növelni, viszont idővel a tapasztalatok szerint már integrálódnak a munkaerőpiacon.
A közepes fejlettség csapdájának elkerülése
A tapasztalatok szerint sokszor előfordul, hogy egy alacsony szintről induló ország gyorsan növekszik, viszont a növekedés lelassul még azelőtt, hogy elérné a fejlett országok szintjét, megreked alacsonyabban. Ezt el kellene kerülnünk, és ez csak úgy lehetséges, hogy ha az eddigi munkaerőnövekedés által fűtött növekedést átalakítjuk tőke-, és tudásintenzív növekedéssé.
Ebben a kkv szektor szerepe döntő, mivel termelékenységük csak harmada a nagyvállalatokénak, tehát itt van óriási tartalék. Döntő a mérethatékonyság problémája: nagyon sok a mikrovállalat, miközben egy kisvállalat 80 százalékkal, egy középvállalat 230 százalékkal termelékenyebb ugyanannyi tőkére vetítve, mint egy mikrovállalat. Kérdés, hogy erre mi lehet a megoldás: esetleg felvásárlásokkal, fúziókkal növekedhetne a cégnagyság, vagy segíteni a mikrovállalatokat, hogy lépjenek ki az exportpiacra, és növeljék meg a beruházásaik volumenét.
Bér és termelékenység
A kkv-k esetében az is probléma, hogy jóval kevesebbet fizetnek a munkaerőnek, mint a nagyvállalatok, és a munkaerő oktatására is sokkal kevesebb jut. Így a munkaerő számára eleve vonzóbbak a nagyvállalatok, az is kérdés egyelőre, hogy ezt a problémát hogyan lehet orvosolni. Fontos lenne a szektorban a nagyobb ütemű bérfelzárkózás, ez viszont önmagában feltételezi a termelékenység növekedését is, a kettő tehát visszahat egymásra.
Összességében további fejlődésünk, felzárkózásunk kulcsa tehát jórészt a mai kkv-k fejlődése, rendkívül alacsony termelékenységének növelése. Ha sikerülne a szektorban évi 6 százalékos termelékenysé növekedést hozni, akkor 2030-ig duplázódna a kkv-k termelékenysége, ebben az esetben elkerülnénk a közepes fejlettség csapdáját, és megvalósulhatna a tényleges felzárkózás.
|
Privátbankár.hu - a Közgazdász-vándorgyűlésen is Matolcsy György szerint eljött a visegrádi országok ideje. >>> |
Spanyolországban a fogyasztói árak éves növekedése 1,9 százalékra, tavaly október óta a legalacsonyabbra csökkent májusban az áprilisi 2,2 százalékról. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
