Meglepetés a magyar inflációban – fékre lépett az áremelkedés

MTI Fotó: Kollányi Péter

Az áremelkedés üteme nagyot fékezett az októberi 3,8 százalékról és a második félévben a legalacsonyabb lett a múlt havi adat.

Tavaly novemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 4,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 19,6, a liszté 10,1, a kenyéré 5,4 százalékkal magasabb, a cukoré 16,2 százalékkal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 4,6 százalékkal nőtt, ezen belül a dohányáruké 6,2 százalékkal. A háztartási energia 1,2 százalékkal drágult, ezen belül a palackos gáz 11,6, a tűzifa 8,3 százalékkal. A járműüzemanyagokért 7,2 százalékkal kellett többet fizetni.

Októberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerek ára 0,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a liszt 3,3, a sajt 2,1, a kenyér 1,2, a sertéshús 0,9 százalékkal drágább, az étolaj 2,4, a csokoládé és kakaó 1,8, a cukor 1,3 százalékkal olcsóbb lett. A ruházkodási cikkek 1,1 százalékkal többe kerültek. A háztartási energia ára 0,1 százalékkal nőtt, ezen belül a palackos gázé 0,6, a tűzifáé 0,5 százalékkal. A szolgáltatásokért 0,3, a járműüzemanyagokért 4,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Mást vártak az elemzők

Igen jelentős, az előző hónaphoz mérten 0,7 százalékpontos mérséklődésről van szó, és annak ellenére, hogy a piac számított a jelentős csökkenésre, az adat az elemzői várakozásoknál alacsonyabb inflációt jelez - közölte az Virovácz Péter, az ING szenior elemzője.

Az elemző szerint az olajárak drasztikus esése november folyamán, illetve annak begyűrűzése a benzinkutakra egyértelműen kijelölte az infláció változásának irányát. 
Folytatódott az élelmiszerek átlag feletti drágulása, ahogyan a dohánytermékek 6 százalék feletti áremelkedése is felfelé húzta az átlagos árszínvonalat és továbbra is a 3 százalékos cél felett tartja az inflációt.

Virovácz úgy látja: az MNB számára ugyanakkor sokkal fontosabb a maginflációs mutató alakulása, amely még mindig nem éri el a 3 százalékot, sőt az elmúlt hónapok emelkedése megtörni látszik: novemberben éves alapon 2,6 százalékos volt a szezonálisan kiigazított maginfláció, vagyis ugyanakkora, mint az előző hónapban. Mindez azonban elfedi az olyan jelentős változásokat, amelyek az alapvető inflációs nyomás erősödésére utalnak. A szolgáltatások éves inflációja 1,9-ről 2,2 százalékra gyorsult, és ilyen mértékű áremelkedést 2015 elején mért utoljára a KSH ebben a kategóriában.

"Az kétségtelen, hogy a mai adatot vélhetően az MNB úgy értelmezi majd, mint ami egyértelműen alátámasztja a laza monetáris politika fenntartásának indokoltságát, de véleményünk szerint az inflációs nyomás felépülése 2019-ben lépéskényszerbe hozhatja a jegybankot. Előrejelzésünk szerint idén 3 százalék közelében, jövőre már 3,4 százalék lehet az átlagos éves infláció" - mondja az elemző.