|
| Borús kilátások: egy floridai kisváros a Michael hurrikán pusztítása után. EPA/DAN ANDERSON |
A Florence nevű trópusi vihar egy hónappal ezelőtt csapott le Amerika keleti partjára, a Michael nevű hurrikán elképesztő floridai pusztításának nyomait pedig a napokban Trump elnök is megtekintette a légierő helikopteréről.
A hurrikán erejét mutatja, hogy a floridai Tyndall katonai légibázist 100 százalékban letarolta és meg nem erősített értesülések szerint mintegy tucatnyi ott állomásozó F-22 Raptor lopakodó vadászgépet tett használhatatlanná, amelyek egyenként 340 millió dollárt kóstálnak. A floridai Bay járásban minden köziskola olyan szintű kárt szenvedett el, hogy azokat határozatlan időre bezárták.
Trump tagad
Trump PR-csapata ügyelt arra, hogy az elnök minél kevesebb polgári károsulttal találkozzon és inkább Rick Scott republikánus kormányzó mentési munkálatait dicsérje. Scott nagy becsben áll Trumpnál, hiszen éppen úgy tagadja a klímaváltozás tényét, mint maga az elnök. Nyolc éves kormányzósága során megtiltotta az állami alkalmazottaknak Florida szövetségi államban, hogy a „klímaváltozás” avagy a „globális felmelegedés” kifejezéseket használják a partok eróziójával és az egyre gyakrabbá váló katasztrofális időjárási eseményekkel foglalkozó jelentéseikben – holott azok egyértelműen a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán felmelegedésére vezethetők vissza.
A világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete, a Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) múlt heti jelentése a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos növekedésének várható következményeit elemzi. Mint Ürge-Vorsatz Diana, az IPCC munkacsoport vezetőjének múlt pénteki előadásából megtudtuk, a most kiadott jelentésen több mint 1300 szakember dolgozott, hatezer tudományos publikáció és több mint 42000 szakmai hozzászólás feldolgozásával. A melegedés megállíthatóságát több szemponból vizsgálták, mégpedig a geofizikai-, a technológiai-, a gazdasági-, az ökológiai-, a kulturális- és az intézményi szempontok szerint.
Kevésbé lenne szélsőséges az időjárás
A professzor elmondta: ha a globális fölmelegedést nem kettő, hanem már 1,5 Celsius-foknál megállítanánk, akkor kevésbé lenne szélsőséges az időjárásunk, mind a hőhullámok, mind a csapadékjelenségek tekintetében. A tengerszint-emelkedés 2100-ra tíz centiméterrel mérsékeltebb lenne, ezzel pedig 10 millióval kevesebb ember válna földönfutóvá, és kevésbé pusztulna az élővilág. Kevésbé csökkenne a gabonák termésátlaga és feleannyi ember maradna ivóvíz nélkül, mint két fokos melegedés eseten.
|
| Káncz Csaba |
Szintén elhangzott, hogy az ENSZ-tagállamok jelenleg érvényes kibocsátás-csökkentési vállalásai még nem elegendők – még akkor sem, ha teljesülnek – a melegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartására. A csökkentéshez egyaránt szükség lesz életmódváltásra és innovatív technológiákba való beruházásra a gazdaság és az élet minden területén. Ezek a változások sok tekintetben már folyamatban vannak és felerősíthetők, s a technológiák egy része már most rendelkezésre áll.
Miért fontos a 1,5 fok?
A folyamat gazdasági oldala (költség-haszon elemzése) pedig voltaképpen az elszámolás módjától és időhorizontjától függ. Ha továbbra sem alkalmazunk modern elszámolási, készletgazdálkodási és össztermék-számítási módszereket (lásd korrigált GDP, ökológiai szolgáltatások, természeti tőkevagyon, humán jól-lét, közösségi tőke, általános reziliencia), akkor nem fogjuk tudni megbízhatón mérlegelni választási lehetőségeink, cselekvési alternatíváink következményeit.
Zlinszky János egyetemi docens, környezetvédelmi stratégiával foglalkozó szakértő a privátbankár.hu kérdésére kifejtette: eddig még ilyen horderejű tudományos jelentés nem mondta ki (mert ilyen alapossággal nem is vizsgálták), hogy igenis lehetséges a 1,5 Celsius-fok alatt tartás, csak döntéshozói eltökéltség kell hozzá. Zlinszky szerint ez azért kiemelten fontos, mert a plusz 1,5 foknál bekövetkező éghajlati hatások erőssége nem a plusz kettő fok 75 százaléka, hanem sokkal kisebb, mert a folyamatok, összefüggések nem lineárisak hanem exponenciálisak.
Miután pedig bizonyos károsodások "igen-nem" típusúak (tipping point), ez sok esetben azt jelenti, hogy 1,5 Celsius-foknál azok még nem vagy nem biztos következnek be, de kettő Celsius-foknál bizonyosan megvan a kár vagy egyenesen tönkremegy a rendszer.
Káncz Csaba jegyzete
Krasznahorkai László Nobel-díjas magyar író kedden Berlinben átvette a Német Szövetségi Köztársaság Nagykeresztjét a csillaggal kitüntetést. 
