Ha a globális felmelegedést már 1,5 Celsius-foknál megállítanánk, akkor a világon feleannyi ember maradna ivóvíz nélkül, mint két fokos melegedés esetén. A tengerszint emelkedés 2100-ra tíz centiméterrel mérséklődne, és így tízmillióval kevesebb ember válna földönfutóvá - állítja egy aktuális tanulmány.
 |
| Borús kilátások: egy floridai kisváros a Michael hurrikán pusztítása után. EPA/DAN ANDERSON |
A Florence nevű trópusi vihar egy hónappal ezelőtt csapott le Amerika keleti partjára, a Michael nevű hurrikán elképesztő floridai pusztításának nyomait pedig a napokban Trump elnök is megtekintette a légierő helikopteréről.
A hurrikán erejét mutatja, hogy a floridai Tyndall katonai légibázist 100 százalékban letarolta és meg nem erősített értesülések szerint mintegy tucatnyi ott állomásozó F-22 Raptor lopakodó vadászgépet tett használhatatlanná, amelyek egyenként 340 millió dollárt kóstálnak. A floridai Bay járásban minden köziskola olyan szintű kárt szenvedett el, hogy azokat határozatlan időre bezárták.
Trump tagad
Trump PR-csapata ügyelt arra, hogy az elnök minél kevesebb polgári károsulttal találkozzon és inkább Rick Scott republikánus kormányzó mentési munkálatait dicsérje. Scott nagy becsben áll Trumpnál, hiszen éppen úgy tagadja a klímaváltozás tényét, mint maga az elnök. Nyolc éves kormányzósága során megtiltotta az állami alkalmazottaknak Florida szövetségi államban, hogy a „klímaváltozás” avagy a „globális felmelegedés” kifejezéseket használják a partok eróziójával és az egyre gyakrabbá váló katasztrofális időjárási eseményekkel foglalkozó jelentéseikben – holott azok egyértelműen a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán felmelegedésére vezethetők vissza.
A világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete, a Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) múlt heti jelentése a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos növekedésének várható következményeit elemzi. Mint Ürge-Vorsatz Diana, az IPCC munkacsoport vezetőjének múlt pénteki előadásából megtudtuk, a most kiadott jelentésen több mint 1300 szakember dolgozott, hatezer tudományos publikáció és több mint 42000 szakmai hozzászólás feldolgozásával. A melegedés megállíthatóságát több szemponból vizsgálták, mégpedig a geofizikai-, a technológiai-, a gazdasági-, az ökológiai-, a kulturális- és az intézményi szempontok szerint.
Kevésbé lenne szélsőséges az időjárás
A professzor elmondta: ha a globális fölmelegedést nem kettő, hanem már 1,5 Celsius-foknál megállítanánk, akkor kevésbé lenne szélsőséges az időjárásunk, mind a hőhullámok, mind a csapadékjelenségek tekintetében. A tengerszint-emelkedés 2100-ra tíz centiméterrel mérsékeltebb lenne, ezzel pedig 10 millióval kevesebb ember válna földönfutóvá, és kevésbé pusztulna az élővilág. Kevésbé csökkenne a gabonák termésátlaga és feleannyi ember maradna ivóvíz nélkül, mint két fokos melegedés eseten.
 |
| Káncz Csaba |
Szintén elhangzott, hogy az ENSZ-tagállamok jelenleg érvényes kibocsátás-csökkentési vállalásai még nem elegendők – még akkor sem, ha teljesülnek – a melegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartására. A csökkentéshez egyaránt szükség lesz életmódváltásra és innovatív technológiákba való beruházásra a gazdaság és az élet minden területén. Ezek a változások sok tekintetben már folyamatban vannak és felerősíthetők, s a technológiák egy része már most rendelkezésre áll.
Miért fontos a 1,5 fok?
A folyamat gazdasági oldala (költség-haszon elemzése) pedig voltaképpen az elszámolás módjától és időhorizontjától függ. Ha továbbra sem alkalmazunk modern elszámolási, készletgazdálkodási és össztermék-számítási módszereket (lásd korrigált GDP, ökológiai szolgáltatások, természeti tőkevagyon, humán jól-lét, közösségi tőke, általános reziliencia), akkor nem fogjuk tudni megbízhatón mérlegelni választási lehetőségeink, cselekvési alternatíváink következményeit.
Zlinszky János egyetemi docens, környezetvédelmi stratégiával foglalkozó szakértő a privátbankár.hu kérdésére kifejtette: eddig még ilyen horderejű tudományos jelentés nem mondta ki (mert ilyen alapossággal nem is vizsgálták), hogy igenis lehetséges a 1,5 Celsius-fok alatt tartás, csak döntéshozói eltökéltség kell hozzá. Zlinszky szerint ez azért kiemelten fontos, mert a plusz 1,5 foknál bekövetkező éghajlati hatások erőssége nem a plusz kettő fok 75 százaléka, hanem sokkal kisebb, mert a folyamatok, összefüggések nem lineárisak hanem exponenciálisak.
Miután pedig bizonyos károsodások "igen-nem" típusúak (tipping point), ez sok esetben azt jelenti, hogy 1,5 Celsius-foknál azok még nem vagy nem biztos következnek be, de kettő Celsius-foknál bizonyosan megvan a kár vagy egyenesen tönkremegy a rendszer.
Káncz Csaba jegyzete
Címlapon
Totális háború: miért avattak emléktáblát Vukovár gyilkosának?
Szerbiában a múlt héten emléktáblát avattak Mladen Bratic egykori tábornoknak, a kelet-horvátországi Vukovár elleni 1991-es hadműveletek parancsnokának. Emiatt a horvát külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott Szerbiánál, amire Belgrád "ellenjegyzékkel" válaszolt. De pontosan mi történt Vukovárnál 1991-ben? Hogyan látják az akkori történéseket a horvátok, és mit gondolnak minderről a szerbek?
- Újabb európai ország rendült meg – hol lesz ennek a vége?
- Havi 1250 euró fixszel – másfél millió német kaphat alapnyugdíjat
- 600 milliárd forintra büntetheti az országot az EU a rendszerszintű szabálytalanságok és a korrupció miatt
- A nap képe: Káosz Amigos – így menekül a dél-amerikai népvezér
- 400 ezer alvó számla lehet Magyarországon
- Eladási jelzés jött az OTP-re, Trump nagy beszédre készül
- A vasárnapi nyitvatartás korlátozását kérik Karácsony Gergelytől a boltosok
- Nyugdíjcélú megtakarítások helyett inkább MÁP Pluszba mennek a pénzek
- Izrael háborús készültséget rendelt el az ország déli részén
További cikkek
-
Orosz és brazil központú kibertámadás érhette a brit Munkáspárt informatikai rendszerét
A Labour szóvivője szerint ugyanakkor hackereknek beletört a bicskája a robosztus védelmi rendszerükbe, és az adatok biztonsága nem sérült. Tovább
-
A budapesti Átlagosék fizetik a legátlagosabb rezsit az EU-ban
Ha összevetjük az uniós fővárosok általános áram- és gázszámláit, az jön ki, hogy a magyar főváros áll a mezőny abszolút közepén. Tovább
-
Az EP jogi bizottsága továbbengedte a francia, a magyar és a román biztosjelöltet
Nem állapítottak meg összeférhetetlenséget. Tovább
-
A nap képe: Káosz Amigos – így menekül a dél-amerikai népvezér
A vasárnap lemondásra kényszerített Evo Morales elfogadta a menedéket, amit Mexikó kínált fel számára. Tovább
-
600 milliárd forintra büntetheti az országot az EU a rendszerszintű szabálytalanságok és a korrupció miatt
Erről Jávor Benedek, a Párbeszéd képviselője ír blogján, miután betekintést nyert az Európai Bizottság egy vonatkozó dokumentumába. Tovább
-
Magyar turizmus: csehek és lengyelek váltják a németeket
A magyar szállodákba továbbra is Németországból érkezik a legtöbb vendég, a számuk azonban idén ismét elkezdett csökkenni. Tovább
-
Rákapcsolt az építőipar szeptemberben
Majdnem 18 százalékkal nőtt a termelése. Tovább
-
Újabb európai ország rendült meg – hol lesz ennek a vége?
Spanyolországban most ugyanolyan helyzet állt elő, mint Németországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában. Tovább
-
Izrael háborús készültséget rendelt el az ország déli részén
Kedd hajnalban az izraeli hadsereg megölte az Iszlám Dzsihád terrorszervezet gázai vezetőjét, erre válaszul a terroristák a Gázai övezetből rakétákkal támadták meg a környező izraeli területeket. Tovább
-
Havi 1250 euró fixszel – másfél millió német kaphat alapnyugdíjat
Mutatjuk, hol van még minimálnyugdíj vagy alapnyugdíj, és hol van a listán Magyarország. Tovább
-
A nap képe: fogsort villantott Orbán Viktor
A magyar miniszterelnök ma Charles Michelt, az Európai Tanács megválasztott elnökét fogadta a Karmelita kolostorban. Tovább
-
Totális patthelyzet fenyeget az EU egyik legfontosabb államában
Bő fél éven belül két parlamenti választást nyertek a szocialisták Spanyolországban, mégsem örülhetnek igazán. Tovább
-
Konzervatív-zöld kormánya lehet Ausztriának
A szeptemberi előrehozott választásokon győztes Osztrák Néppárt elnöke és listavezetője bejelentette, hogy kormánykoalíciós tárgyalásokat kezdenek a Zöldek pártjával. Tovább
-
Az MNB szerint ideje újragondolni az infláció mérését
A fejlett országok jegybankjai közel egy évtizede jelentős erőfeszítéseik ellenére sem képesek elérni inflációs céljaikat. Tovább
-
Erdogan semmibe veszi a migrációs megállapodást – tüntetések Görögországban
Az új görög jobboldali kormány egyre ellenségesebb álláspontot vesz fel, az ország több pontján pedig tüntetésekkel tiltakoznak a muszlim migránsok letelepítése ellen. Tovább
-
Jól megugrott az exportunk szeptemberben
10,9 százalékkal nőtt. Tovább
-
Óriásit zuhant Kínában az elektromos autók eladása
Pedig a távol-keleti nagyhatalomtól várják az e-autók piacának berobbantását. Tovább
-
T-Rex és a kabinetfőnök összefogott Trump ellen, hogy megmentsék Amerikát
Nikki Haley, az USA volt ENSZ-nagykövete arról ír friss memoárjában, hogy Donald Trump hatalmát Rex Tillerson és John Kelly is megpróbálta aláásni. Tovább
-
Karácsony falova és a kondér feneketlen mélysége
Sűrű, mély kondér mellé sodorta az ellenzékieket a választási győzelem. A csábítás nagy, az ellenállás komoly próbatétel lesz. Jegyzet. Tovább
-
Most sem fogják megúszni üzemanyag-drágulás nélkül az autósok
Több olyan fejlemény is volt a héten, amely miatt a jövő hetet sem ússzuk meg üzemanyag-drágulás nélkül. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
