|
| Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje és Emmanuel Macron volt szocialista gazdasági miniszter, független jelölt, mielőtt megkezdődik élő televíziós vitájuk a Párizstól északra fekvő La Plaine-Saint-Denisben négy nappal a francia elnökválasztás második fordulója előtt, 2017. május 3-án. Forrás: MTI/EPA/AFP pool/Eric Feferberg |
Nagy változás előtt áll Franciaország, ma 47,5 millió választópolgár dönthet arról, hogy végül az Európa-barát és független Emmanuel Macron vagy a Frexitet pártoló EU-ellenes Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben. Ahogy arról már korábban írtunk, a legutolsó felmérések szerint továbbra is Macron a kedveltebb jelölt a franciák körében, sok közvéleménykutató az ő diadalát borítékolta, mivel a szavazatok 61,5-62 százalékát szerezheti meg. A hivatalos választáson azonban még bármi megtörténhet.
Az anyaországban vasárnap reggel 8 órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek, az urnákat pedig a kisebb szavazókörökben este 7-kor, a nagyvárosokban este 8-kor zárják. Az első hivatalos eredményeket is már este 8-tól lehet várni, a szavazatok számlálása azonban eltarthat reggelig. Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó 1,3 millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött az elnökválasztás második fordulója.
Lesz mit számlálni?
| Mit nyernénk, ha Macron győzne? A Coface szerint Magyarországnak sem mindegy, ki ülhet majd az elnöki székbe. >>> |
A közvélemény-kutatások szerint ugyanakkor a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a jogosultak háromnegyede kíván az urnákhoz vonulni, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók közel nyolcvan százaléka szavazott.
A franciák egyébként 1958 óta immár tizedik alkalommal választják meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették. A mostani két okból is rendkívüli választás: ez az első alkalom, hogy nem került be egyik hagyományos bal- vagy jobboldali párt jelöltje sem a második fordulóba, másrészt ez az első, hogy rendkívüli állapot idején tartanak választásokat. Utóbbi a 2015-ös párizsi merénylet óta van érvényben.
| Belenyúltak az oroszok?
Macron kampánystábja még péntek este közölte, hogy "jelentős és összehangolt számítógépes támadás" áldozata lett, ennek következtében több tízezer levél, fénykép és más belső dokumentum került nyilvánosságra a közösségi médiában. Értékelésük szerint a támadás "a demokrácia destabilizálására irányul, ahogy az az Egyesült Államokban is történt a legutóbbi elnökválasztás alatt", erről korábban itt írtunk bővebben a Privátbankár.hu-n. >>> |
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
