|
| Macron és egy híve szelfizik Krakkóban. A francia elnök múlt héten tett kétnapos hivatalos látogatást Lengyelországban,EPA/LUKASZ GAGULSKI |
A Brexit radikálisan átalakítja Európa geopolitikáját. Hiszen egy olyan országról van szó, amely az EU katonai kiadásainak negyedéért felelt, amely állandó tagja az ENSZ BT-nek, amely fenntart egy katonai bázist korábbi gyarmatán, Brunei-ben és egy további építését tervezi Dél-Kelet-Ázsiában.
A német nagypolitika Merkel 2021-ben várható távozásáig lebénult állapotban marad, Macron francia elnök viszont ügyesen lavírozik az újjáalakuló európai rendben és megpróbálja összetartani az EU-t. Ezért bizony dolgozni kell, hiszen a Brexit rámutatott arra, hogy az európai integráció nem visszafordíthatatlan, ahogyan annak olyan kiemelkedő eredménye sem, mint kontinensünk békéje.
Macron Varsóban
Macron most politikájához új partnereket keres, mégpedig a németektől keletre. A francia elnök múlt heti varsói látogatása már az új idők új szeleit hozta el. Macron ugyanis megígérte vendéglátóinak, hogy megújítja a német-francia-lengyel weimari formátumot, és szintén nem véletlenül kötelezte el magát amellett is, hogy a jövőben az EU-csúcsok előtt egyeztet a V4-ek első embereivel.
Összességében a V4-ek Trump szövetségesének számítanak az EU-ban, és Párizsnak ezt az álláspontot nyilvánvalóan puhítania kell. A V4-ek az ENSz közgyűlésében gyakran együtt tartózkodnak a szavazástól, amikor Izrael elítélése van napirenden.
A V4-ek minden bizonnyal örömmel fogadják Párizs kinyújtott kezét. London távozásával ugyan a fajsúlyuk az EU-n belül némileg növekszik, de összességében mégis veszítenek a Brexittel. Amikor ugyanis blokkoló kisebbséget akartak létrehozni, kellett egy nagy tagállam - ez pedig a legtöbbször az Egyesült Királyság volt.
Komoly gazdasági súly
Franciaország pontosan tudja, hogy egységes államként a V4-ek Európa ötödik legnagyobb gazdasága lenne, egyben a 12. a világon. Népességszámát tekintve pedig a 64 milliós tömb a negyedik legnagyobb lenne Európában és a 22. a világon. A V4 egy hangon beszél az új uniós költségvetési keretről, a strukturális alapokról és az uniós agrárpolitikáról is.
A négy közép-európai ország azonban több témában sem egységes. Míg Magyarország és Lengyelország kormányát szélsőjobboldaliként tartja számon a világ, addig a különben populista cseh vezetés nem kíván nyíltan szembemenni sem Brüsszellel, sem az EU alapértékeivel. A szlovák kormány még Fico vezetése alatt is igyekezett EU-konform maradni, az új vezetés pedig még inkább uniópárti.
Brüsszel taktikája
Matteo Salvini is törésvonalat képez a V4-en belül, mert ő egy szövetség létrehozásán dolgozik Magyarországgal és Lengyelországgal – holott nagyon is különbözik a három állam történelme és gazdasági helyzete. Az ellenségkép azonos: Brüsszel és Berlin.
|
| Káncz Csaba |
De a hazai polgároknál az EU-ellenesség csak mérsékelt lelkesedést vált ki: nagyon is jól tudják ugyanis, mekkorát léptek előre az eltelt három évtizedben, részben a közösségi milliárdok, a szabad mozgás és az új gazdasági lehetőségek révén. Magyarország a GDP-t tekintve ma a nyugati szint 58 százalékánál jár, miközben 1989-ben még 31 százalékról indult.
A befolyásos Die Welt értesülése szerint az új EU Bizottság kettős politikát kíván bevetni a visegrádi csoport kapcsán: Von der Leyen bizottsági elnök egyrészt keménységet ígér a jogállam megsértése ügyében, másrészt jól tagolt párbeszédet tervez a négyekkel, messze túlmenve azokon a témakörökön, amelyek idáig napirenden voltak a két fél között. Ennek megfelelően magas rangú európai politikusok, illetve biztosok az eddiginél többször akarnak ellátogatni az új tagállamokba.
Von der Leyen továbbá kiegyensúlyozott migrációs és felzárkóztatási politikát irányoznak elő, nehogy azt Keleten sértésnek vegyék.
Aleksandar Vucic szerb elnök a hanyatló Nyugat-római Birodalomhoz hasonlította Európát. 
