A magyar munkaerőpiac az elmúlt bő egy évben vitathatatlanul elérte a csúcspontját, miközben a kétarcúság továbbra is jellemző rá. Míg a keleti megyékben az országos átlagnál magasabb a munkanélküliség, az ország más részén - főként a nyugati megyékben és Közép-Magyarországon - a munkaerő hiánya okoz problémát. Első ránézésre ugyan megoldásnak tűnhetne az országon belüli mobilitás fokozása és azon megyékből, ahol magasabb a munkanélküliség, oda irányítani a munkaerőt, ahol a munka van, a probléma ennél összetettebb. A piac kínálati oldalán megjelenő munkaerő szaktudása és képesítése ugyanis már egyre kevésbé egyezik meg azzal, ami a cégek keresnek.
Bár a kormány több intézkedést hozott már eddig is, melyek a hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósítását ösztönözte, mint például a nyugdíjasok visszaterelése a munkaerőpiacra, a közfoglalkoztatási programok szűkítése, ezek láthatóan nem voltak átütő erejűek. Az adatokból ugyanis az látszik, hogy a cégeknek nincs más lehetőségük, mint harmadik országból behozni a szükséges munkaerőt. Erre pedig egyre többen, egyre nagyobb számban kényszerülnek, ami azt jelenti, hogy a magyar munkaerőhiánnyal egyre nehezebben tudnak megküzdeni a cégek, annak mértéke egyre nagyobbá válik. Vagy a cégek igénye nő gyors ütemben a gazdaság növekedésével párhuzamosan.
Mindenesetre a tavalyi év utolsó négy hónapjában 157(!!!) százalékkal nőtt a munkavállalási céllal érkező külföldiek száma - derül ki az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) lapunk megkeresésére küldött válaszából.
"A benyújtott kérelmek közül 78 021 esetben jelölték meg a tartózkodási engedély céljának a munkavállalást, közülük ukrán állampolgárságú személyek kérelmezték a legnagyobb számban ezt a típusú tartózkodásra jogosító okmányt, összesen 45 148 fő adott be ilyen kérelmet" - tájékoztatott az OIF.
Ez pedig azt jelenti, hogy a legutóbbi, 2019. augusztusával záródó időszakhoz képest 157 százalékkal nőtt a munkavállalási céllal érkezők száma, akkor ugyanis még "csak" 49 699-en nyújtottak be ilyen kérelmet a magyar hatósághoz. A munkavállalási céllal érkezők számának lendületes növekedése 2017-ben kezdődött, akkor előző évhez képest majdnem a duplájára emelkedett a létszám, 14 500 után 24 500 nyújtottak be ilyen kérelmet a hatósághoz, 2018-ban még durvább emelkedés volt, majdnem 61 ezren akartak munkavállalás miatt itt tartózkodni.
Állampolgárságok szerinti lebontás alapján magasan az ukránok számára a legvonzóbb a magyar munkaerőpiac. Ugyan több évre visszamenőleges adatok nem állnak rendelkezésre, de tavaly augusztussal bezárólag a kérelmezők 59 százaléka (29 378 fő) volt ukrán állampolgárságú, év végére az arányuk csak minimálisan változott (57,8 százalék), a létszám azonban megugrott, 45 148-an voltak az OIF tájékoztatása szerint. Az év egészére vonatkozóan a kérelmek állampolgárság szerinti megoszlását nem osztotta meg velünk most az OIF, az augusztusi állapotból kiindulva gyökeres változást nem feltételezünk.
Az ukránok mellett meghatározó lehet még a szerb, vietnámi és kínai állampolgárok munkavállalási szándéka Magyarországon.
Minden 18 éves férfinak kötelező lesz a sorozási vizsgálat, sorsolás dönthetnek a behívásról. 
