|
| Az Európai Parlament épülete. (Fotó: AFP) |
Az Európai Parlament kedden jóváhagyta a megújuló energiára vonatkozó kötelező, és az energiahatékonyságra vonatkozó nem kötelező célértéket, amelyeket 2030-ig kell elérnie a tagállamoknak, és amelyek kulcsszerepet játszanak az unió éghajlatváltozást érintő vállalásainak teljesítésében - közölte az uniós parlament kedden.
A jogszabályok szerint 2030-ra az energiahatékonyságnak 32,5 százalékkal kell javulnia, a megújuló energiaforrásoknak pedig legalább 32 százalékos arányt kell elérniük a végfelhasználók által fogyasztott összes energián belül. 2023-ban mindkét célértéket felülvizsgálják. A célértékeket emelni lehet, csökkenteni nem.
Mint közölték, az energiahatékonyság javulásával az európaiaknak egyre kisebb lesz a havi villanyszámlája, Európa pedig kevésbé függ majd a külső olaj- és gázszállítóktól, jobb lesz a levegő minősége, és a környezetet is kevesebb káros hatás éri.
A tagállamoknak most első ízben kötelező lesz az energiához nem hozzájutó háztartások sorsát segítő, konkrét energiahatékonysági lépéseket tenniük. A tagországoknak arra is fel kell jogosítaniuk állampolgáraikat, hogy azok saját célra fejleszthessenek megújuló energiát, a többletet pedig tárolhassák vagy értékesíthessék.
Mivel a második generációs bioüzemanyagok jelentős szerepet játszhatnak a szállítási ágazat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében, 2030-ra a szállításhoz felhasznált üzemanyag legalább 14 százalékának megújuló forrásból kell származnia. Az első generációs bioüzemanyagok ezt követően nem vehetők figyelembe elérendő uniós megújulóenergia-célok teljesítéséhez.
A szabályok értelmében 2019 végéig minden tagállamnak össze kell állítania egy tíz évre szóló, nemzeti célértékeket, hozzájárulásokat, szakpolitikát és intézkedéseket tartalmazó, integrált nemzeti energia- és éghajlattervezet, amelyet tízévente frissíteni kell.
A tájékoztatás szerint a Tiszta energiát minden európainak nevű jogszabálycsomag részeként az EP az energiahatékonyságról 434 szavazattal, 104 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett, a megújuló energiaforrásokról 495 szavazattal, 68 ellenszavazat és 61 tartózkodás mellett, és az energiaunió irányításáról 475 szavazattal, 100 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett hagyta jóvá a megállapodásokat.
Ezt követően, amennyiben az Európai Unió Tanácsa is elfogadja a megállapodást, az új szabályok megjelennek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, majd 20 nappal a publikációt követően életbe lépnek. Az energiaunió irányításával kapcsolatos jogszabályt minden tagállamban közvetlenül alkalmazni kell, míg a két irányelv nemzeti jogrendbe való átültetésére másfél év áll a tagállamok rendelkezésére.
A feje tetejére állhat a hazai energiapolitika
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott nyilatkozata szerint az új szabályozások Magyarország jelenlegi energiapolitikájának gyökeres átértékelését követelik meg.
Bevezették a "szennyező energiaforrások" fogalmát, amely a fosszilis- és nukleáris tüzelőanyagok közé egyenlőségjelet tesz. A javaslat szerint meg kell szüntetni minden olyan intézkedést vagy energiatámogatást, amely közvetve vagy közvetlenül előnyt biztosít számukra, a csomag továbbá ösztönzi az egyének saját energiatermelését - közölte.
"Irányváltásra van szüksége Magyarországnak, hogy végre tiszta, megújuló és diverzifikált energiatermelés valósuljon meg. Ennek egyik kiemelt eszköze lehet az unió okosfalvak programja" - mondta a képviselő.
Ez komoly visszaesés. 
